Két alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt a döntéshez. Kiss László alkotmánybíró rosszhiszeműségre hivatkozva azt írta: nem állt volna távol tőle, ha az Ab eljárási költségeit kifizettették volna az indítványozóval - mondta Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke.
 
Az OVB november 22-én tagadta meg az ingyen sör mérésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés hitelesítését. "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" - állt egy magánszemély, K. Károly által benyújtott kérdőíven. Az OVB egyhangúlag meghozott határozatában azzal indokolta a hitelesítés megtagadását, hogy a kezdeményezés hatályos nemzetközi szerződéseket, valamint az alkotmányt is sérti. A testület tagjai szerint a kérdés "piactorzító felvetés", és a piacgazdasággal is ellentétes.
 
Az OVB határozata ellen az Alkotmánybírósághoz fordult a beadványozó, és a kifogást a választási eljárásról szóló törvény értelmében a testület soron kívül tárgyalta. Az Ab döntésében megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének - ismertette a testület döntését Sereg András. Hozzátette: nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört.
 
Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. A testület határozatában rögzítette azt is, hogy "a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan".
 
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás is csatlakozott. A párhuzamos indoklásban Kiss László azt írta: "ha valamely indítványozó olyan kérdés hitelesítését kéri, amely az állam alkotmányos szerveinek munkáját (és a népszavazás intézményét) nyilvánvalóan eltéríti azok alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától, úgy megállapítható az indítványozó rosszhiszeműsége". Az alkotmánybíró megjegyezte: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak.
 
A kérdést benyújtó magánszemély további három kérdést tartalmazó aláírásgyűjtó ívet nyújtott be még az ősszel az OVB-hez, amelyek hitelesítését a testület ugyancsak megtagadta. A magánszemély arra is választ akart kapni: a választók egyetértenek-e azzal, hogy minden vendéglátó üzlet állami vagy önkormányzati tulajdonban legyen, azokban ne kelljen belépődíjat fizetni, valamint sört csak kocsmákban lehessen árusítani. Sereg András tájékoztatása szerint ezekben az esetekben a beadványozó az elutasított határozatok miatt nem fordult az Alkotmánybírósághoz.