Közös a vitaanyag

A javaslat több jelentős magyarországi egyetem gazdasági tanácsainak (GT) képviselőiből álló informális GT-fórum vitaanyaga. A GT-fórumon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem (DE), a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a budapesti Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) képviselői vettek részt.

A felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását javasolja a pénzügyi szakember, aki jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági vezetője.

A vitairat alapelvként szögezi le azt, hogy a felsőoktatás nem állampolgári jogon és mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatás, hanem az célszerű, ha a társadalom - és ezen belül a fiatal korosztály - kisebbik hányada számára elérhető. Mindenképpen hatalmas mértékű családi tehervállalással jár együtt, a tandíj fizetésének kötelezettsége alól a hallgatóknak csak maximum 15-20 százaléka mentesülhet rászorultsági okból.

Bokros Lajos szerint a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van, a felsőoktatási intézmények magyarországi hálózata túlméretezett és szétaprózott, a fejkvóta alapú támogatás az intézményeket a hallgatói létszám felesleges bővítésére sarkallja, ez pedig már be is programozza a minőség romlását. A vitairat szerzője nyomatékkal hangsúlyozza, hogy "a felsőfokú oktatás állítólagos ingyenessége mind gazdasági, mind szociális szempontból hatékonytalan".

Bokros Lajos © hvg.hu

A javasolt reform lépései között szerepel, hogy az állami tulajdonú felsőoktatási intézményeknél a központi költségvetés a jövőben a fizikai infrastruktúra (például: tanterem, laboratórium, könyvtár, diákszálló, étterem) létrehozását és fenntartását biztosítja. Az oktató személyzet bérének jelentős részét a tandíjakból kell fedezni, az oktatók közalkalmazotti jogállását meg kell szüntetni.

A szerző külön kitért arra, hogy az egyházi tulajdonú iskolák esetében azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek nem bizonyulnak az egész felsőoktatási hálózat átvizsgálása során jó minőségű oktatóhelynek, vagy bezárják, vagy az alapinfrastruktúra finanszírozását a tulajdonos egyház átveszi.

Nem tükrözi az oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének álláspontját az a vitaanyag, amelyet Bokros Lajos az ELTE gazdasági tanácsának elnöke szerkesztett - reagált Arató Gergely, a szaktárca államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján a vitairatban foglaltakra. Arató Gergely kifejtette, hogy a dokumentumra fontos vitaanyagként tekintenek, de a tárca és a kormány ahhoz a közösen kialakított reformtervezethez tartja magát, amelyről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felek megegyeztek és amely bírja a rektorok, az oktatók, a szakszervezet és a hallgatók támogatását is. Hangsúlyozta azt is, hogy az állam nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból.

Az államtitkár a reform öt sarkalatos pontja közül kiemelte a felsőoktatás minőségének fejlesztését. A tervek szerint az egyetemek teljesítményének mérése alapján összeállított rangsorokat nyilvánosságra hozzák, hogy a felvételizők pontos képet kapjanak a kiválasztott intézmény színvonaláról.

Átalakítják továbbá a képzés szerkezetét. Ez a folyamat már elindult azzal, hogy csökkent az államilag finanszírozott országos keretszám, s ezen belül kevesebb hallgatót lehet felvenni a bölcsész- és jogászképzésbe, szinten maradt az egészségügyi képzés keretszáma, míg kismértékben emelkedett a természettudományi és informatikai képzésben tanulmányaikat kezdők aránya.

Megváltoztatáják a finanszírozási rendszert is, ennek jegyében már bevezették a fejlesztési részhozzájárulást, s a felsőoktatási törvény tervezett módosításával kiszámítható, többéves megállapodást kötne az állam a felsőoktatási intézményekkel azok finanszírozásáról. Átalakítják továbbá a hallgatói juttatások rendszerét, s tovább folytatódik az oktatási épületek és a kollégiumok fejlesztése.

A hét felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsainak képviselőiből álló informális testület vitaanyagában többi között az szerepel, hogy be kell zárni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknek fizikai és humán infrastruktúrája nem éri el a minimálisan kívánt szintet. A vitaanyagban ezentúl a felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását is javasolja a pénzügyi szakember.

A reform lépései között szerepelne még, hogy az állami tulajdonú felsőoktatási intézményeknél a központi költségvetés a jövőben a fizikai infrastruktúra (például: tanterem, laboratórium, könyvtár, diákszálló, étterem) létrehozását és fenntartását biztosítja. Az oktató személyzet bérének jelentős részét a tandíjakból kell fedezni, az oktatók közalkalmazotti jogállását meg kell szüntetni.