A gazdasági tanácsok által összeállított anyag többek között megszüntetné a felsőoktatási intézmények normatív alapú (fejkvóta rendszerű) támogatását, megszűntetné az oktatók közalkalmazotti jogállását és a tandíjból fedeztetné az oktatók fizetésének jelentős részét.

A reform továbbá megszüntetné azokat az intézményeket, amelyek fizikai és humán infrasturktúrája nem éri el a kívánt, minimális szintet, és "súlyponti iskolákat" hozna létre, melyek kiemelt állami támogatást kapnának. A vitaanyag szerzői az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre járók tandíját egységessé tennék és az intézmények gazdasági és oktatási irányítását szétválasztanák.

Az oktatási tárca nem változtat a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein elfogadott reformtervezeten. Arató Gergely pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, az oktatási tárca fontos vitaanyagként tekint a felsőoktatás szerkezeti, finanszírozási átalakításáról szóló javaslatra, de a kormány tartja magát a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein megszavazott reformtervezethez, amely élvezi a rektorok, oktatók és hallgatók többségi támogatását.

A felsőoktatási reformtervezet öt sarkalatos pontja

A felsőoktatási reformtervezettel kapcsolatban az államtitkár kiemelte a felsőoktatás minőségének fejlesztését, mint az egyik legsarkalatosabb pontot. A tervek szerint az intézmények teljesítményének mérése alapján összeállított rangsorokat nyilvánosságra hozzák, hogy a felvételizők pontos képet kapjanak a kiválasztott egyetem vagy főiskola színvonaláról.

A képzés szerkezetének átalakítása már elkezdődött az államilag finanszírozott országos keretszám átalakításával, miszerint a bölcsész és jogtudományi karokra kevesebb, az egészségügyi képzésre ugyanannyi, és a természettudományos és informatikai szakokra kismértékben több hallgatót lehet felvenni a 2007/2008-as tanévre.

Megváltoztatják a finanszírozási rendszert is, ennek jegyében már bevezették a fejlesztési részhozzájárulást. A felsőoktatási törvény tervezett módosításával kiszámítható, többéves megállapodást kötne az állam a felsőoktatási intézményekkel azok finanszírozásáról. Átalakítják továbbá a hallgatói juttatások rendszerét, s tovább folytatódik az oktatási épületek és a kollégiumok fejlesztése.

 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyugtalansággal fogadta a gazdasági tanácsok által összeállított, Bokros Lajos szerkesztésében megjelent vitaanyagot - áll a HÖOK által kiadott sajtóközleményben. Álláspontja szerint a felsőoktatási intézmények gazdálkodását elő kell segíteni, azok feltételeit mindenkor javítani kell, különös tekintettel az állami támogatások hatékony felhasználására, valamint a magántőke kutatási-innovációs beruházásaira.

Szerintük ez olyan módon érhető el, hogy az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodásában esélyegyenlőséget érjenek el a magánintézményekkel, ami azonban nem vezethet az állami vagyon magánosításához, a felsőoktatás minőségét nem javító spekulatív tevékenységekhez. A gazdálkodási lehetőségek bővítése magában foglalja az állami támogatások hatékony felhasználását, a pazarlás lehetőségének minimalizálását, a gazdálkodás állami ellenőrzését, a teljesítmény-elv érvényesítését.

A keretszámoknál az intézményi, politikai lobbik és nem a célszerűség diktált eddig - írja a HÖOK. Ez arra utal, hogy nem az állami támogatás ténye, hanem a felelőtlen, nem a felsőoktatás vagy a hallgatók érdekét néző döntéshozatal okoz túlképzést számos területen, ami munkanélküliséghez, társadalmi problémákhoz vezet. A túlképzést természetesen úgy is meg lehet szüntetni, ha elviselhetetlen anyagi terhek révén lehetetlenné tesszük a bejutást a felsőoktatásba - áll a közleményben.