A kormány várakozásai szerint a parlament júliusig elfogadja a törvényt, és ezzel megszűnik az a kettős modell, amely a piac részleges megnyitásával, 2003 eleje óta működött. Kóka János hangsúlyozta: "...a villamosenergia-piac megnyitása elsősorban versenyképességi kérdés." (A témával foglalkozó korábbi cikkünket itt találja.)

A liberalizációval Magyarország eleget tesz az európai uniós kötelezettségeinek. Ez segíti Magyarország  integrációját a régió egyesülő energiapiacán és hatékonyabbá teszi a piac működését. A liberalizált piacon azok a háztartási és kisfogyasztók, akik nem akarnak szolgáltatót váltani, az Egyetemes Szolgáltatótól vásárolhatják az áramot. Ez a szolgáltató köteles lesz minden hozzá forduló fogyasztót ellátni államilag ellenőrzött módon. A szolgáltató árrését a hatóság állapítja meg, és az árat ellenőrzi. A többi árat a verseny határozza meg, de a hálózat használatának  díja szintén hatósági ár lesz. 

A kormány arra számít, hogy a kiteljesedő versenyben az áramár csökken, mert az értéklánc minden pontján - a termelésben, az importban, a kereskedelemben -  a verseny árcsökkenést eredményez. Kóka János európai uniós példákat hozott a verseny szülte árcsökkenésre. Itthon a szabadpiaci fogyasztás aránya tavaly elérte a 35-40 százalékot, és az ezen a piacon vásárló  feljogosított fogyasztók  a szakértők számításai szerint 5-15 százalékos árelőnyt értek el, ami éves szinten 15-45 milliárd forint energiaköltség megtakarítást jelentett összesen. 

A törvény alapján fennmarad a háztartási fogyasztók garantált színvonalú ellátása. A hatóságok hatékony eszközöket kapnak az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására és a fogyasztók védelmére. A törvénytervezet kiemelten védendő fogyasztóként kezeli a fogyatékkal élőket és a szociálisan rászorulókat. A végrehajtási rendeletek számukra az adott élethelyzethez igazodó speciális eljárásokat írnak majd elő.   

Fokozottan támogatják a megújuló- és a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, de költséghatékony és piackonform módszerekkel - mondta Kóka János. A liberalizációval egyszerűsödik a kereskedelmi engedélyezés folyamata. A külföldi társaságoknak a magyarországi kereskedelemhez csak telephelyi engedély lesz szükséges.

Kóka János utalt arra, hogy a kínálat bővítése a határkeresztező kapacitások növelésével, a tervezett új kapacitások belépésével, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításával és a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) által lekötött kapacitások szabad piacra vitelével történhet. A miniszter hozzátette: a htm-ek rendezése nem része a törvénynek.  Annyit mondott, hogy reményei szerint egy hónapon belül ez a kérdés megoldódik. Megismételte a már korábban közölteket: "A GKM-nek az a véleménye, hogy a htm-eket meg kell szüntetni". A miniszter hozzátette: ez nem egyezik a kormány álláspontjával, még sok egyeztetésre van szükség a döntéshez.