Kiss Péter a bizottsági meghallgatáson a helyi és a határon túli magyar közösségek együttműködését, egymás segítését, valamint az egymás iránti tiszteletet hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikát a pártpolitikai érdekek fölé kell emelni.
 
A kancelláriaminiszter-jelölt szerint a párbeszéd, a kompromisszumkeresés mellett a társadalmi részvételnek is új értelmet kell találni. Megemlítette azt is, az európai integrációval más lett a határon túli magyarok helyzete, ugyanakkor az EU-s tagság kihívást is jelent. A korábbi kapcsolatot át kell gondolni - fűzte hozzá.
 
Kiss Péter a korábbi nemzetpolitikához való visszatérést nem látja logikusnak. Mint mondta, nemzeti minimumot kell kialakítani a határon túli nemzetpolitikában is. A külhoni magyarok autonómiakérdésére kitérve annak a véleményének adott hangot, hogy azt az Európában kialakult modell és átlátható értékek szerint kell támogatni.
 
Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke pártja nevében arról szólt, hogy a magyar nemzetpolitika 2004. december 5. óta holtponton van, ahonnan mindmáig nem sikerült elmozdulnia. Ebben a helyzetben, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Fidesz nem bízik abban, hogy a magyar nemzetpolitikában érzékelhető változást fog elérni Kiss Péter. Ezért az ellenzéki párt nem tudja támogatni jelölését - fejtette ki. Kékesi Tibor (MSZP), a külügyi bizottság tagja a kancelláriaminiszter-jelöltet emberileg, szakmailag, valamint politikailag is alkalmasnak tartotta a poszt betöltésére.