"A kormány terve az, hogy az év végéig valamennyi tanácsi munkacsoport esetében kiválasztja azokat a munkatársakat, akik a 2010-11-es időszakban, majd 2011-ben elnökségi feladatokat látnak el" - mondta Iván Gábor.

A szükséges ezer-ezerkétszáz szakember jelentős többségét a közigazgatásból választják ki, száz-kétszáz alatt lesz az úgymond külsősök száma - mondta a szakállamtitkár az MTI kérdésére. A munkatársak szakmai és nyelvi képzése a jövő év elején kezdődik és 2009 végéig tart. Mint elhangzott, a magyar EU-elnökség költségei tízmilliárdos nagyságrendűek lesznek. A kiadások leginkább attól függnek, hány és milyen szintű tanácskozást szerveznek majd Magyarországon. Azokat az üléseket, amelyeket Brüsszelben tartanak, az uniós költségvetés fedezi, a tagállamokban rendezett események azonban teljes mértékben az elnöklő országot terhelik - mondta Iván Gábor.

2011 első félévében várhatóan két formális tanácsülés lesz, mind a kettőt Brüsszelben tartják majd, így Magyarországon valószínűleg nem lesz EU-csúcs, informális megbeszélések azonban igen. Iván Gábor hangsúlyozta, hogy a felkészülést széles társadalmi egyeztetés kíséri majd: a kormányzat együttműködik az Országgyűléssel, a parlamenti pártokkal, az önkormányzatokkal, a gazdasági és kulturális szférával és a civil szervezetekkel.

A héten megalakult az EU-elnökség kormánybizottsága, amelyben a miniszterelnök mellett részt vesz többek között a külügyminiszter és a pénzügyi tárca vezetője is. A testület titkársági feladatait a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közösen látja el.

Arra a kérdésre, mi lesz a munkamegosztás a közösség állandó elnöke és a soros elnök között az uniós szerződés elfogadása után, a szakállamtitkár elmondta: sok olyan részlet van, ami még nincs kidolgozva, de a szoros együttműködés megoldást hozhat.

Iván Gábor hangsúlyozta: az unió állandó elnöke a közösség politikai képviselője lesz és alapvető feladata a tanácsi ülések vezetése lesz. Ettől függetlenül a 250 tanácsi munkacsoportokat ugyanúgy a soros elnökséget betöltő ország - 2011-ben Magyarország - vezeti, a tanácsi ülések feladatának meghatározása, levezetése is az adott tagállam feladata. Az uniós csúcsokat azonban a közösség elnöke vezeti majd - tette hozzá.

Magyarországnak két EU-taggal kell együttműködnie, Spanyolországgal és Belgiummal, mielőtt átvenné a soros elnökséget. 2005 óta gyakorlat, hogy az egymást követő három ország közös munkaprogramot készít; a két állammal már elkezdődött az egyeztetés - tájékoztatott a szakállamtitkár.

A közös elnökség másfél évében várhatóan megkezdődik az EU 2014-től érvényes költségvetésének vitája, a lisszaboni stratégia folytatása is a feladatok között lesz, csakúgy, mint a közösség további bővítése.