Az Országgyűlés még júniusban döntött a kedvezményezett kistérségek besorolásának feltételrendszeréről, a kormány ez alapján készítette el a besorolást. Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta, hogy a kistérségek meghatározásánál komplex mutatószámot alkalmaztak, amely öt területet vett figyelembe: a kistérség gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét.

A hátrányos helyzetű kistérségek közé azokat sorolták, amelyek komplex mutatója kisebb az összes kistérség átlagánál - tette hozzá. A kormányszóvivő kitért arra, hogy a 47 leghátrányosabb kistérségben él a lakosság 15 százaléka. Daróczi Dávid hangsúlyozta, hogy a legkevésbé fejlett kistérségek felzárkóztatása érdekében a kormány külön zászlóshajó programot dolgoz ki, alapvetően uniós forrásokra építve.

Speciális elbánásban részesül 33 ilyen kistérség, többek között csak nekik írnak ki bizonyos pályázatokat. Újdonság, hogy a regionális fejlesztési tanácsok regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhetnek ki. Ez a fejlettebb régiókban adott lehetőség, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem haladja meg a 30 százalékot - közölte a szóvivő.

Daróczi Dávid a távirati irodának kitért arra is, hogy 11 eddigi kistérség kikerül a kedvezményezettek köréből, ami egyértelműen a fejlődés jele. Az új szempontrendszernek köszönhetően ugyanakkor 10 kistérség bekerült a hátrányos helyzetűek közé. A kedvezményezettek köréből kikerülő kistérségek számára a jövő év végéig átmeneti időszak következik, vagyis valójában csak 2009 elejétől veszítik el ezt a státuszukat.