Az intézkedés következtében a jelenleg egy betegre jutó átlagosan napi 350 forintos étkezési pénz a jövőben 550 forint plusz áfa lesz - közölte Horváth Ágnes. A hárommilliárd forint plusz forrásból egymilliárdot eszközök - termoszok, tálcák, evőeszközök, mikrosütő, tálaló kocsi - beszerzésére fordíthatnak a kórházak.

Ezen kívül szintén minden intézmény köteles lesz élelmezési munkacsoportot felállítani, amely a betegek elé kerülő ételek minőségére és mennyiségére felügyel, illetve segít összeállítani a megfelelő kórházi menüt. A kórházi étkeztetés feltételeit miniszteri rendeletben szabályozza majd a tárca.

Feltétel a napi háromszori étkezés, de az ebédnek kétfajta választható menüből kell állnia, továbbá napi egyszer friss gyümölcsöt is kapnia kell a betegnek, valamint kínálási rendszerben az úgynevezett kisétkezéseket is meg kell oldaniuk az intézményeknek. Biztosítani kell az igény szerinti folyadékfogyasztást is. A kórházakban plakátok is felhívják majd a betegek figyelmét arra, hogy mit kell kötelezően kapniuk az étkezések során. Jövőre is biztosított lesz az a forrás, amelyet az étkeztetésre fordíthatnak a kórházak.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a kórházban ápoltak 30-50 százaléka alultáplált a kórházi kosztnak "köszönhetően". Tudományos felmérések igazolják, ha egy beteget megfelelően táplálnak, tehát elegendő és megfelelő tápanyag kerül a szervezetébe, akkor gyorsabban gyógyul.

Martos Éva, az Országos Élelmezéstudományi Intézet főigazgatója egy korábbi felmérést említve hozzátette: tizenhat kórház 71 étrendjét vizsgálva laboratóriumi módszerekkel kiderült, hogy például a szív- és érrendszeri betegséggel kezelt páciensek 40 százalékának nem volt megfelelő a kórházban kapott étel. Azt, hogy a kórházak a kapott pénzt valóban az étkeztetés javítására fordítják-e, ellenőrizni fogja az Egészségbiztosítási Felügyelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is.