A per előzménye, hogy a TASZ több állami szervtől is kérte, adjon felvilágosítást azokról az iratokról, melyeknek megszűnt a titkos minősítése - mondta Földes Ádám. Volt olyan állami szerv, például az Igazságügyi Minisztérium, amely több ezer tételből álló választ adott, de volt olyan is, amely elzárkózott a közérdekű adatok közlésétől.

Az NBH például a nemzetbiztonsági törvényre, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva tagadta meg a kérés teljesítését. Ezután indították meg a jogvédők a polgári pert.

Ez év februárjában a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a TASZ keresetét, a civil szervezet azonban fellebbezett és a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön megváltoztatta az első fokú ítéletet. Földes Ádám rámutatott: a per nyomán az NBH vezetője már nem alkalmazhatja parttalanul azt a diszkrecionális jogkörét, amelyet a nemzetbiztonsági törvény ad neki, azaz nem hivatkozhat korlátlanul nemzetbiztonsági érdekekre, amikor például közérdekű adatok kiadását tagadja meg.

A jogerős ítélet szerint az NBH-nak ki kell adnia a 2005-ben titkos minősítés alól feloldott, illetve megszűnt minősítésű iratainak főbb adatait, így például hogy milyen jogcímen, mennyi időre minősítették az adatokat, illetve miért oldották fel a minősítést. A tábla döntése értelmében a titkosszolgálatnak 90 napja van a teljesítésre. Az eljárás adatai szerint az NBH évente százezres nagyságrendben minősít adatokat, körülbelül tizedennyinek a minősítését pedig feloldja.

Földes Ádám elmondta, hogy a perindítással az volt a céljuk, hogy egyfelől teszteljék, kontrollálják, jogállami-e az NBH minősítési gyakorlata, másfelől pedig, hogy megfelelnek-e a jogállami elvárásoknak az ide vonatkozó törvényhelyek.