szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Döntő jelentőségű, hogy Sólyom László nem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat az egészségbiztosítási törvény kapcsán, és azt sem vitatta, hogy fennmarad a társadalombiztosítás - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen az államfő csütörtöki döntésére reagált. Sólyom László csütörtökön jelentette be, hogy nem írja alá az egészségbiztosítási törvényt.

A szakminiszter kiemelte, Sólyom László egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, és az adott körülmények között eredményre is vezethet.

A miniszter, amikor az államfő által megfogalmazott kifogásokra reagált, megjegyezte, hogy a tárca a jövő héten írásban is megküldi véleményét a köztársasági elnöknek.

Horváth Ágnes egyetértett Sólyom László azon felvetésével, hogy hasznos lenne, ha a változást szakmai és társadalmi konszenzus kísérhetné. Azzal viszont vitába szállt, hogy ezek hiányában el lehet-e indítani a reformokat. A miniszter véleménye szerint nagy dilemma a kormány számára, ha azt látja, hogy a konszenzus nem jöhet létre, ugyanakkor nem cselekedni kifejezetten ártalmas. Hozzátette, hogy az ellenzék minden egyes reformra nemet mond, míg a Magyar Orvosi Kamara kifejezetten ellenállásra buzdít.

A miniszter szerint a jelenlegi helyzetben arra várni, hogy széleskörű egyetértés jöjjön létre, azt jelentené, hogy lemondanak a reformokról.

Megjegyezte, hogy egyeztetéseket folytattak a szakmai szervezetekkel, és hatástanulmányt is készítettek.

Horváth Ágnes szólt arról, hogy az SZDSZ az Országgyűlés által elfogadott törvénynél sokkal liberálisabbat szorgalmazott, de mint mondta, meg kellett találni azokat a kompromisszumos megoldásokat, amelyeket mindkét koalíciós fél el tudott fogadni.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, egyelőre nem tudja, lesz-e érdemi változás a törvényben, amikor újra az Országgyűlés elé kerül. Annyit közölt, hogy mindenképpen végigtanulmányozzák a törvényt, és megvizsgálják, szükséges-e bárhol bármiféle pontosítás.

Bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróság előtt a törvényt - válaszolta annak kapcsán, hogy Dávid Ibolya már csütörtökön jelezte, hogy a jogszabály újbóli elfogadása esetén az MDF a testülethez fordul majd.

Horváth Ágnes tagadta, hogy az egészségügyi tárca bármilyen hivatalos tárgyalást folytatott volna a potenciális befektetőkkel. Mint mondta, az átalakítás folyamán a Magyar Biztosítók Szövetségével folytattak megbeszéléseket, még a törvényalkotás folyamatában. Szavai szerint elsősorban informálisan tájékozódtak a befektetői érdeklődésről.

A törvény kifejezetten tiltja, hogy orvos vagy szakdolgozó bármilyen módon részt vegyen a tagtoborzásban, hiszen leginkább a háziorvosoknak van hozzáférése az egészségügyi állapotunkra vonatkozó információkhoz - reagált arra a sajtóinformációra, hogy egyes szolgáltatók az orvosokkal toboroztatnának ügyfeleket. Hozzátette, hogy a törvény a finanszírozási összeg egy jelentős részének visszavonásával szankcionálja az ilyen lépéseket, a szolgáltatók pedig azt kockáztatják, hogy visszavonják a működési engedélyüket.

Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt december 17-én név szerinti szavazással fogadta el az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön jelentette be, hogy nem írja alá és nem hirdeti ki a jogszabályt, hanem megfontolásra visszaküldi a parlamentnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Itthon

Elfogadták az egészségbiztosítási törvényt, lesz népszavazás

Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott. A szavazás zaklatott körülmények között zajlott. A T. Ház lényegében egységesen fogadta el a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezéseket jóváhagyó országgyűlési határozatokat.

Trend

Az egészségügyi reform

A tavaly elhatározott egészségügyi reform első lépése a 2007. február közepén bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj volt. Az "önrészfizetés" nem csupán az orvos-beteg találkozások számát csökkentette, hanem az idén 14 milliárd forintot megközelítő többletbevételt jelent az egészségügyi intézményeknek. A legnagyobb arányban - átlagosan havi 180 ezer forinttal - a háziorvosok jövedelmét növelte meg, a legnagyobb, 10-15 százalékos betegforgalom-csökkenést a szakorvosi rendelőkben tapasztalták.