Himnuszt hallgató főméltóságok. Magyarok © MTI

Magyarság Napja - egyebek mellett ennek az emléknapnak a bevezetését javasolja az a nemzetstratégiai összefoglaló, amelyet Szili Katalin szocialista házelnök készített, s a múlt héten fogadott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Nem sokan találnák el azonban, mely dátumokat szemelték ki e megtisztelő címre: július 21-e, július 22-e és szeptember 2-a nem tartoznak a magyarság legismertebb ünnepnapjai közé. A három, a török hadsereggel szembeni győzelmeket idéző dátum nem él elevenen a magyar emlékezetben, így e napokat nehéz lenne majd a nemzet közös ünnepévé tenni.

Az egykor politikailag súlytalan parlamenti klubként indult szervezet élén Szili beleszólást kíván a nemzetpolitika kialakításába is. Erre részint az ad lehetőséget, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kormányzati megszüntetése óta hiányzik egy, a több országban élő magyar nemzeti közösség céljait konszenzusosan megfogalmazó testület, hiszen erre a kabinet által folytatott magyar-magyar konzultáció nem alkalmas. A KMKF vezetőjeként ezért Szili magára vállalta egy hosszabb távú, pártpolitika-mentes, konszenzuson alapuló nemzeti stratégia kidolgozását.

Helyre kell állítani "az anyaország és a magyar társadalom határon túli részei között a bizalmat" - fogalmazza meg alapvetésként a múlt héten elfogadott dokumentum, s egyben egyetért a kormány által "fejlesztésközpontú nemzetpolitikának" keresztelt folyamattal. Bár információink szerint Szili bemutatta a szöveget az MSZP elnökségének és frakciójának, a kormány jóváhagyása nincs rajta. Ez tűnik ki abból is, hogy Szili és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. Gémesi ugyanis a dokumentum elfogadása után bírálta annak tartalmát, elutasítva mind a Máért újraélesztését, mind a határon túliak tervezett brüsszeli, illetve budapesti lobbiirodájának felállítását. "Praktikus lett volna, hogy ha valamiben a kormánynak a KMKF-étől eltér a véleménye, akkor ezt képviselői ki is merik mondani magán a fórumon" - nyilatkozta a házelnök Gémesinek válaszul a Népszabadságban, s név nélkül ugyan, de ellendrukkernek nevezte a szakállamtitkárt. A házelnök törvénnyé szeretné formálni nemzetpolitikai elképzeléseit, ám ha a kormány valóban ellenzi azokat, akkor Szili aligha tudja valóra váltani terveit.

A kormányra ugyanakkor nemcsak a fejlesztések támogatásának kidolgozása hárul, hanem kezelnie kell a szlovákiai helyzetet (lásd Szlovák szálak című írásunkat) és a schengeni csatlakozással járó vajdasági és kárpátaljai problémákat. Úgy tűnik, a kárpátaljaiak beletörődtek abba, hogy részben bezárul előttük Magyarország. A schengeni határzárás után ugyanis nagy részük csak a kishatárforgalomban tud majd vízum nélkül átjönni, ami azt jelenti, hogy lényegében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén túl nem jöhetnek. A vajdasági helyzet ennél is rosszabb, az ottani magyarok jelentős része a kishatárforgalmat sem tudná igénybe venni, mert 50 kilométernél nagyobb távolságban élnek a határtól. Ezért a terv az, hogy a 35 eurós vízum kiváltására kötelezettek valahogyan visszakaphatják majd pénzüket. A legvalószínűbb megoldás szerint kapcsolattartási támogatás címén egy államilag kistafírozott civil szervezettől egyéni pályázattal igényelhetik majd vissza. Kárpátalján és a Vajdaságban ugyanakkor továbbra is szorgalmazzák a letelepedés nélkül járó kettős állampolgárság bevezetését, amit a múlt héten Sólyom László köztársasági elnök is támogatott vajdasági látogatásán.

A 2005-ben kezdett "új nemzetpolitikája" jegyében a kormány mást ígér: három évre szóló, normatív alapon járó költségvetési támogatást kapnak egyes határon túli magyar intézmények és szervezetek - a listát a héten, lapzártánk után ismerteti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Évente 2,2 milliárd forint elosztásáról szól a döntés, eredetileg a felosztásról maguk a határon túliak dönthettek volna, de információink szerint a végleges lista csak a magyar kormánnyal folytatott többszöri egyeztetés és számos kompromisszum után alakult ki. Egyik informátorunk szerint például előzetesen az a döntés született, hogy a teljes összeg 40 százaléka jut majd az erdélyieknek. Az általuk ismert legutolsó romániai listán azonban a több mint 900 millió forint helyett csak mintegy félmilliárd szerepel, s nincs információjuk arról, hogy a többit a Gyurcsány-kormány maga osztja-e majd ki saját prioritásai szerint, netán valamilyen okból megkurtították az összeget.

Most például úgy tűnik, a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem annál is kevesebbet kap, mint amire számított. A korábban évi 2 milliárd forinttal támogatott intézménynek az idei évre 1,4 milliárdot ígért a magyar kormány, amiből 1 milliárdot a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyaroktatásra fordítandó keretéből már megkapott. A további 400 millió azonban nehezen jön össze: a normatív támogatásból mintegy 200 millió jut neki, s 100 millió még juthat a Szülőföld Alap nemrég kiírt pályázatán, a hiányzó összeg forrásáról egyelőre nem tudni.

A magyar kormány azt követően találta ki a pénzosztásnak ezt a módját, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás során folytatott negatív kampánya miatt elhidegült a kapcsolata a határon túli magyarok vezetőivel. Ekkora összeg elosztásába a határon túliak eddig még soha nem szólhattak bele; "ez a csend ára" - ahogyan egy határon túli magyar politikus fogalmazott a HVG-nek. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a támogatott szervezetek nemcsak a közösségépítés motorjai lesznek, de a határon túli magyar elitek kifizetőhelyei is.

RIBA ISTVÁN