Alapvető változtatást nem tervezünk, kiegészítő indítványok elképzelhetőek, de ezekről még nincs döntés - közölte sajtótájékoztatóján a kormánypárti politikus. Mint mondta, a módosító indítványok várhatóan a garanciarendszert erősítik majd, Sólyom László államfő észrevételeihez kapcsolódva. Hozzátette: elképzelhetőnek tartanak az országos kockázatközösségi alappal kapcsolatban olyan kiegészítést, miszerint rendelet helyett törvény állapítsa meg évente az alapból finanszírozott ellátások körét.

A következő egy hónapban "a számok nyelvén" kellene megnézni - mutatott rá -, hogy a kockázatközösségi alap és a fejkvóta tekintetében mi mit jelent. Arra ösztönözzük az egészségügyi minisztériumot, hogy ezeken a területeken végezzenek számításokat - fűzte hozzá.

Kökény Mihály közölte: célszerű lenne a szakmai és a betegszervezeteknek, a befektetőknek konferenciákat szervezni, ahol ismertetik a törvényt, és vitafórumként is működnének. Mint mondta, a törvényről a koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel is egyeztetnek. A szocialista politikus szerint a köztársasági elnök megerősítette azt, hogy az Országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási rendszer alkotmányos megoldás, mivel az alkotmány lehetővé teszi magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába.

Kökény Mihály annak a véleményének adott hangot, hogy az államfő "erőteljesen kétségbe vonta" a jobboldali pártok érveit, miszerint az egészségügy nem üzlet. Hozzátette: az ellenzék a tekintetben is kapott kritikát, hogyan vesz részt a törvény vitájában. Az MSZP-s képviselő megjegyezte: a Fidesz és a KDNP többször kivonult a törvényjavaslat bizottsági vitájáról. A kormánypárti politikus a köztársasági elnök versennyel kapcsolatos észrevételeire azt mondta: lehet a versenyt erősíteni a törvényben, de az a szolidaritás gyengítését eredményezné. Az MSZP azért nem támogatta a klasszikus több-biztosítós rendszert, mert abban a szolidaritás mértéke nem megfelelő - hangoztatta.

A biztosítók jogaival kapcsolatos kritikákra elmondta: a kisebbségi részvényeket megvásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ebben a rendszerben nem biztosítóként fognak viselkedni, hanem befektetőként. Kökény Mihály azt mondta, a működési költséggel kapcsolatos elnöki aggályok sem megalapozottak. Ha hatékonyabb működést szeretnénk, akkor növelni kell ezeket a kiadásokat - közölte, hozzátéve: nem zárja ki, hogy a működési többletköltség egy részét az államháztartás teszi be a rendszerbe. Kérdésre válaszolva a kormánypárti politikus azt mondta, nincs olyan politikai szándék, amely szerint a magánszereplők tulajdonának mértékét növelnék a pénztárakban.

Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény szerint a magánbefektetők 49 százalékos tulajdont szerezhetnek a pénztárakban. A képviselő szerint a törvény, amelynek újbóli záróvitája február 11-én lesz a parlamentben, megkapja a szükséges többséget, és várhatóan másfél hónapos csúszással lép hatályba. "Nem érzékeltem azt, hogy a képviselőtársaim körében gyökeresen más hangulat lenne" - fűzte hozzá Kökény Mihály. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály értelmében a törvény vitája nem kezdődik újra, és a záróvitában a kifogásolt részek megvitatására van lehetőség. Olyan módosító indítványokat lehet benyújtani, amelyek az államfő által kifogásolt részekre vonatkoznak - fűzte hozzá. Az egészségügyi bizottság elnöke azt mondta: Szili Katalin házelnöktől már megkapta az államfő átiratát, amelyet a bizottság várhatóan február 6-án vitat meg.

Sólyom László köztársasági elnök december 27-én nem írta alá az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő szükségesnek tartotta ugyan az egészségügyi ellátás átalakítását, de egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Rámutatott továbbá, hogy bár a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja. A köztársasági elnök hangsúlyozta azt is, hogy a sikeres reformhoz szükséges a társadalom, illetve az orvosok és az egészségügyben dolgozók támogatása.

"Úgy tűnik, hogy kormányzó pártok döntöttek, döntöttek és nem engednek az eddig megtapasztalt agresszivitásból, nem engednek a hatalmi gőgből, nem engednek az üzleti érdekekből sem" - fogalmazott Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, aki hozzátette: az egészségbiztosításról szóló törvény rossz Magyarországnak, rossz a magyar embereknek. "Ha másból nem, akkor a köztársasági elnöki vétóból ezt most már a szocialisták is tudomásul vehették volna" - közölte, majd hozzátette: úgy tűnik, a kormányzó pártok végleg foglyai egy hatalmi-pénzügyi paktumnak, amellyel egy üzleti kör érdekeit szolgálják ki, és "amellyel biztosítják azt, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra is két kézzel kapaszkodhasson székébe".