Varga Gergely beszámolt arról, hogy az egyik gyanúsított védője a megszüntetés jogcímét kifogásolta azt, hogy a vesztegetés gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást a ügyészség bizonyítékok hiányában szüntették meg. Az ügyvédek szerint ezt is bűncselekmény hiányában minősítéssel kellett volna lezárni, mint az erőszakos közösülés esetében történt.

„Ezen kívül az akarták, hogy az ügyészség irataiban ne tényként szerepeljen, hogy a szolgálatban lévő rendőrök a szolgálati helyüket engedély nélkül elhagyva a VIII. kerületből hazakísérték a sértettet a XIII. kerületbe, hogy nem jelentették fel a hölgyet, s nem állították őt elő, mert ez a katonai büntetőeljárásra tárgya.  A Fővárosi Főügyészség viszont elutasította ezt arra hivatkozva, hogy csak ezzel az eseménnyel teljes a tényállás” – hangsúlyozta a szóvivő.

Hozzátette: az ügyészség határozata akkor lesz jogerős, ha a sértett jogi képviselőjének a panaszát is elbírálják, ami a jövő hétre várható. Varga Gergely elmondta, amennyiben ezt is elutasítanák, és az ügyészség döntése jogerőre emelkedik, a sértett pótmagánváddal élhet.

Ismert, E. Zsanett azt állította, hogy május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton két rendőr megerőszakolta, amit három társuk végignézett. Ezt követően pedig miután hazavitték, pénzt kértek tőle. A történtek kapcsán a Budapesti Nyomozó Ügyészség május 17-én indított eljárást: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.

A nyomozást december 10-én szüntették meg. Az erőszakos közösülés bűntette miatt indult eljárást bűncselekmény, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást bizonyítottság hiányában. Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is.