A nyomozó ügyészség a panaszt az eljárás során keletkezett iratokkal együtt már továbbította a Fővárosi Főügyészségre - mondta Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hozzátéve: ez egy nyolcaoldalas dokumentum, aminek az elbírálására idén már biztosan nem lesz mód.
   
A sértett, E. Zsanett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében. 
   
A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével. Az iratismertetés ebben az ügyben december 3-án kezdődött meg. 
   
Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.
   
A nyomozás során a szakértők sem E. Zsanett ruháin, sem a rendőrautóban nem találtak olyan DNS-nyomokat, amelyek alátámaszthatták volna, hogy a lány az autóban ült, illetve hogy a rendőrök bármelyike megerőszakolta volna. A mobiltelefonok cellainformációi, a rendőrségi digitális rádió adó-vevő adatai, valamint a térfigyelő kamerák felvételei alapján azt is kizárták, hogy a Múzeum körútról E. Zsanettet a rendőrök bárhová is elvihették volna megerőszakolni. Ezért a nemi erőszak gyanújával indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg.