"Sólyom László köztársasági elnök a mai napon döntött a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazás kiírásának időpontjáról, a határozatokban az államfő a népszavazást 2008. március 9-ére, vasárnapra tűzte ki" - olvasható Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke közleményében.

Az Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat.

A Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezések nyomán az Országgyűlés december 17-ei határozataiban rendelte el a népszavazást. Kumin Ferenc, a KEH főosztályvezetője kedden azt nyilatkozta: "az államfő bármiféle indokolatlan késedelem nélkül meghozza döntését".

Jól áll az OVI

Az Országos Választási Iroda (OVI) jól áll a népszavazási előkészületekkel - közölte a hivatal vezetője szerdán Budapesten, nem sokkal azt követően, hogy Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: március 9-ére, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást. A választók a három kérdésről három külön, várhatóan eltérő színű lapon szavazhatnak. A kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására, és az e feladattal megbízott önkormányzati és területfejlesztési miniszter is aláírta már valamennyi, a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletet - mondta el sajtótájékoztatóján Rytkó Emília.

A választók akkor értesülhetnek a népszavazáshoz kapcsolódó határnapokról, amikor az államfő határozata megjelenik a Magyar Közlönyben - fűzte hozzá az irodavezető. Utalt arra, hogy az OVI a felkészülést még december 12-én kezdte meg, azóta Magyarország valamennyi településén kialakították a szavazóköröket, és mindenhol kijelölték azt a szavazókört is, ahol igazolással lehet majd szavazni.

Közölte, a választópolgároknak február 22-éig meg kell kapniuk azt az értesítést, amelyből megtudhatják, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, és ebből tudhatják meg azt is, hogy szerepelnek a névjegyzékben. A fontos változások között említette, hogy aki a névjegyzékből kimaradt és a törvényes időn belül nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét. Ugyancsak február 22-éig kell a választópolgároknak kérniük, ha nem Magyarországon, hanem külföldön tartózkodnak, hogy az adott külképviseleten leadhassák a szavazatukat. E "jogvesztő" időpont után már nem lehet ilyen kérelmet benyújtani - figyelmeztetett.

A népszavazáson is lehet majd igazolással szavazni: aki a lakóhelyétől távol, ám Magyarországon tartózkodik, az a szavazás napját megelőző pénteken délig kérheti a települési jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást. Az említett 4,47 milliárd forintos költségvetési keret felosztásáról szólva elmondta: csaknem 2 milliárd forintot a helyi
települési feladatokra fordítanak, így például a szavazatszámláló bizottságokban részt vevők díjaira, a szavazókörök kialakítására, a feltételek megteremtésére.

A területi külképviseleti kiadásokra mintegy 400 millió forintot költenek, míg a fennmaradó 2 milliárd forintot a központi kiadásokra biztosítják. Ez utóbbit döntően közbeszerzésekre költik el, így például a nyomdai feladatokra, az informatikai, biztonsági és logisztikai szolgáltatásokra. 

Rytkó Emília kitért arra is: a népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 8 millió választó közül két millióan "igennel" vagy kétmillióan "nemmel" kell hogy voksoljanak kérdésenként. Jelezte: az eredményességet nem befolyásolja, hányan mennek el szavazni, a lényeg, hogy mintegy kétmillió azonos érvényes válasz szülessen. Közölte, a népszavazás előzetes, "99 százalékos" adatai március 9-én este, várhatóan fél tíz előtt megismerhetőek lesznek. A választási központ pedig, ahogy a korábbi választások és népszavazások során is, a Duna Palotában lesz.

Nem lepődtek meg

Abban Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője és Juhász Attila, a Political Capital szakértője is egyetértett, hogy Sólyom László döntése azért sem meglepő, mert az államfő már korábban jelezte: a legkorábbi időpontra szeretné kiírni a referendumot. A köztársasági elnök a március 9-i időpont kiválasztásánál valószínűleg figyelembe vette, hogy a rövid kampány miatt kevesebbe kerülhet a népszavazás - tették hozzá.

Juhász Attila szerint a pártok nyilatkozataiból kiderül, hogy későbbi időpontra számítottak, legkorábban egy áprilisi referendumra készültek. Az államfő hétfői döntése felborította a pártok ütemtervét, mindegyiknek változtatni kell a kampánystratégiáján. Ezért előrébb kell hozniuk az intenzívebb szakaszokat, így fel fog erősödni a népszavazási kérdésekről szóló vita - tette hozzá. A politológus szerint nem lehet egyértelműen kimondani, melyik pártnak kedvez és melyiknek nem a korai időpont, hiszen a kampány már másfél éve tart.

Szomszéd Orsolya úgy vélte, a Fidesznek nem feltétlenül kedvez a korai dátum, hiszen számára csak az elsöprő erejű győzelem jelenti a teljes siker, ezért az ellenzéki párt a szavazók mobilizációjára építi a kampányát. A mozgósításra így most kevesebb idő van - mondta a szakértő. Szerinte s kormánypártoknak azért lehet jobb a március eleji népszavazás, mert így hamarabb túleshetnek a számukra várhatóan kedvezőtlen kimenetelű referendumon. Juhász Attila kitért arra, hogy a mozgósítás szempontjából a választások előtti egy hét a legfontosabb. Megjegyezte: az MSZP esetében hátrányt jelenthet, hogy a konkrét kampányt csak most kezdték el a szocialisták. Ráadásul erről elterelte a figyelmet Gál J. Zoltán távozásának bejelentése, sőt a hír azt mutatja a választóknak, hogy nincs minden rendben a kormányoldalon - fűzte hozzá. A két politológus abban is egyetértett, hogy a március 9-i népszavazás éreztetni fogja hatását március 15-én is.

Bár a nemzeti ünnep kívül esik a kampányon, mondta Szomszéd Orsolya, ez nem azt jelenti, hogy a népszavazás utóhatásai ne érintenék március 15-ét. Juhász Attila kétli, hogy olyan elsöprő eredménye lenne a népszavazásnak, ami után ne lenne vita. Március 15-én még bőven értelmezni fogják az eredményt tömegrendezvényeiken a pártok - vélekedett. A szakértők szerint a korai népszavazás növeli annak esélyét, hogy a Fidesz feladja az egészségbiztosítási törvényhez kapcsolódó népszavazási kérdését.