A szakszervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy a közvetítő bevonásával is eredménytelenül zárultak eddig az egyeztetések, a munkáltató álláspontja változatlan. Hzzátette: a szakszervezet továbbra is azt követeli, hogy a vasutasok kapjanak személyenként nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. Továbbá 10 százalék többlet-bérfejlesztést kér a megajánlott 6,9 százalék mellett a kiszervezett MÁV-társaságok dolgozói számára, a MÁV-START Zrt., a MÁV-Trakció Zrt., illetve a MÁV Gépészet Zrt. munkavállalóinak.

Gaskó közölte: kezdeményezték a MÁV-nál, hogy még vasárnap 17 órakor kezdjenek tárgyalást a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatásról. Ez az 1995. évi sztrájk idején sikerült, ami akkor naponta 450 járat kiszámítható közlekedtetését tenné lehetővé. A VDSZSZ elnöke úgy vélekedett, ha most nem sikerül és káosz lesz a vasúti személyszállításban, akkor ezért a felelősség a MÁV-ot terheli.

A VDSZSZ elnöke rámutatott, hogy a sztrájk folytatásával követelésüknek kívánnak nyomatékot adni. A MÁV a tárgyalásokon továbbra is a "nincs alku" álláspontot képviseli. Szerinte a MÁV vezetésén politikai nyomás van, a szakszervezet kompromisszumos megállapodására egyetlen egyszer sem változtatott álláspontján, holott a követeléseknek meglenne az anyagi fedezete.

A szakszervezet szerint a kiszervezett társaságoknál a 10 százalék többlet bérfejlesztés előzetes kompenzáció lenne azért, mert a korábbinál rosszabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók a munkaerőpiacon, illetve az új vállalatnál. A VDSZSZ elnöke megismételte korábbi kijelentését, amely szerint 2005-ben az akkori közlekedési miniszter, Kóka János meghívására tartott megbeszélésen ígéretet kaptak arra, ha a munkavállalók együttműködnek a MÁV átalakításában, illetve a MÁV Cargo privatizációjában, akkor legfeljebb 15 százalék erejéig tulajdonszerzésre kapnak lehetőséget. Mivel a MÁV Cargo privatizációs bevétele várakozáson felül alakult, ezért a dolgozókat is megilleti egyfajta sikerdíj - vélekedett Gaskó.

Gaskó kitért arra, hogy bíróság jogszerűnek mondta ki a mostani sztrájkot. Utalt arra, hogy első fokon, nem jogerősen a 10 százalék többlet bérfejlesztésre vonatkozó szakszervezeti követelést nem tartotta jogszerűnek az a bíró, aki az 1999-es VDSZSZ-sztrájkot is jogszerűtlennek mondta ki. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság a szakszervezet felülvizsgálati kérelmére megváltoztatta - jegyezte meg az elnök.