A pernek nem tárgya az, hogy a lány állítása szerint az öt rendőr közül ketten erőszakot követtek el rajta. Ebben az eljárásban a katonai ügyészség azzal vádolja a három zászlóst és két őrmestert, hogy 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyták el a járőrkörzetüket, amikor hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező fiatal lányt. Emellett hármójuk a vádhatóság szerint hivatali visszaélést is elkövetett azzal, hogy amikor tudomásukra jutott: E. Zsanett okmányok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól.

A "Zsanett-ügy"

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy a fiatal, akkor 21 éves lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, ketten erőszakot követtek el rajta a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője a múlt héten pótmagánváddal élt.

A rendőrök azt vallották: a lány sírt amikor megállították, mert állítása szerint aznap hagyta el a barátja. Azt egyik vádlott sem tagadta, hogy miután a Múzeum körúton megállították E. Zsanettet a kocsijával, a XIII. kerületbe, a Váci útra kísérték, ahol a lány a lakásából előhozott irataival végül igazolta magát. Azt viszont tagadták, hogy ezzel szabályszegést követtek volna el.

Az elsőrendű vádlott - aki egyben a csoportparancsnoki feladatokat is ellátta - azt mondta: ő kétszer is jelezni akarta, hogy elhagyják a járőrkörzetet, de a rádióforgalmazáson keresztül nem sikerült neki. A többiek pedig azt állították: a csoportparancsnoknak, vagyis az elsőrendű vádlottnak voltak alárendeltjei, az ő utasításait hajtották végre. Volt olyan rendőr, aki a "polgárbarát rendőrséget" hozta fel példaként arra, hogy miért nem bírságolták meg azonnal a sofőrt, miért kísérték haza.

E. Zsanett - akit a tárgyalóterem előtt civil biztonsági őrök védtek - a tárgyaláson azt vallotta: voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök. Egyikük azt mondta, hogy problémák vannak a forgalmijával, de pénzért el tudják simítani ezt - mondta a lány. Felidézte: mondta a rendőröknek, hogy helyben csak alig több mint kétezer forintja van, otthon van nála pénz, kísérjék őt el a rendőrök. Erre azonban már nem került sor, és a lány állítása szerint ezt követően történt az erőszak.

A lány tagadta, hogy sírt volna, mint mondta: hetekkel korábban szakított a barátjával, nem aznap. Barátnője a tárgyaláson ugyancsak azt vallotta: aznap este jó hangulatban vált el Zsanettől, a lánynak semmi oka nem volt arra, hogy sírjon, mint ahogy azt a rendőrök állították.

Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője a tárgyalás szünetében az MTI érdeklődésére - miszerint miért van szükség arra, hogy 4-5 biztonsági őr vigyázzon ügyfelére - azt mondta: "saját testi épsége védelmében". Hozzátette: egy biztonsági cég munkatársai védik a lányt és ők maguk ajánlották fel ezt a lehetőséget.

A nap folyamán a bíróság több rendőrt is meghallgatott az ügyben, köztük a vádlottak néhány elöljáróját. Őket elsősorban a szolgálati autókban elhelyezett, az eset idején egyébként nem működő helyzetmeghatározó berendezésekről, illetve a beosztottak jelentési kötelezettségeiről, azok formáiról kérdezték. A vádlottak egyik rendőrkollegája a bíróság előtt tett vallomásában azt mondta: elképzelhető, hogy ő is hasonlóképpen cselekedett volna, ő is elkísérte volna az intézkedés alá vont személyt az otthonáig, hogy ott igazolhassa magát.

A pert végül március 18-ra elnapolták bizonyítási indítványok miatt, a bíró ismertetése szerint várhatóan ekkor hangzanak majd el a perbeszédek és a tervek szerint ítélet is születik ekkor.