A baloldal egyik kutatóműhelyének számító PTI tanácsterme szerdán zsúfolásig megtelt, többeknek csak az ajtókon kívül jutott hely. Tölgyessy Péter politikai elemző, az SZDSZ és a Fidesz egykori képviselője a politikai helyzet általa már többször vázolt látleletével rukkolt elő. Gyurcsány és kormánya reformpolitikájának Kádár-kori előképei vannak, és sokban hasonlít a felvilágosult abszolutizmus megoldásaira is, abban biztosan, hogy nem akarta azt elfogadtatni. Így nem csoda, ha nincs társadalmi támogatottsága.

Tölgyessy felidézte, hogy 1994 óta mindegyik parlamenti választást baloldali programmal, szociálpolitikai ígéretekkel és osztogatással sikerült megnyerni, és a magyar politika ördögi körbe, veszélyes spirálba keveredett. Nem egyszerűen a közélet van válságban, hanem a társadalom is, amely most szembesül a Kádár-korszak gyakorlatának és életmodelljének az összeomlásával. Az elemző szerint egy ekkora vereség után Gyurcsány Ferenc mozgástere annyira legyöngül, hogy a szocialistáknak nem lesz idejük kivárni a személycsere optimális időpontját, az országgyűlési választások előtti tíz hónapot, és akár már idén menesztik a kormányfőt.

Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint az MSZP szempontjából még jó is, hogy a referendum eljutatta egy „falhoz”, mert most már a vezetésnek is látnia kell, hogy így nem megy tovább. Többször említette François Guizot (1787–1884) francia liberális politikus nevét, akinek az volt az elve, hogy jól kormányozni csak akkor lehet, ha korlátozzák a nép beleszólását a közügyekbe, és vagyoni vagy iskolázottsági cenzushoz kötötte a választójogot. Tamás szerint a rendszerváltás idején a pártok közül egyedül az SZDSZ gondolkodott úgy, hogy a népnek fel kell nőni a modernizáló élcsapathoz, az MSZP-nek azonban nagyon más elképzelése volt. Csakhogy mára az a „furcsa történet” játszódott le, hogy „Gyurcsány és köre elszadeszesedett, így az SZDSZ beteljesítheti történelmi küldetését, hogy megsemmisítse az egykori állampárt utódpártját, az MSZP-t” – fogalmazott szarkasztikusan az előadó.

Határozottan állította, hogy az egészségügyi reform elhibázott, és nem is ezzel kellett volna kezdeni, azt „a szuper agresszív kisebbségi partner”, mármint az SZDSZ erőszakolta ki. A rendszer átalakítását „hagyni kéne a fenébe”, mert semmilyen mérhető előnye nem származik belőle a társdalomnak, csak konfliktusokat gerjeszt. A közönségből ugyan megkérdezték Tamást arról, hogy mégis mit javasolna az egészségbiztosítás 500 milliárdos hiányának mérséklésére, ám erre a magát többször is a tények és a számok emberének nevező szociológus nem válaszolt. Abban viszont nem értett egyet Tölgyessyvel, hogy Gyurcsány lecserélése megoldást jelenthetne az MSZP-nek. „Menet közben nem cserélünk vonatot vagy masinisztát, főleg ha nem látszik, hogy mire vagy kire” – fogalmazott szemléletesen.

Ironikusan megjegyezte, hogy sokkal inkább „ideológiai fordulatra” van szükség a pártban, „fel kell ismerni, hogy vannak választók, ellenkező esetben a mostani vezetés csak fontos lábjegyzet lesz a magyar baloldal történetében, semmi más”. Tamás Pál szerint Gyurcsányék politikája rettentően messze áll az általuk példának tekintett brit blairizmustól, „inkább valamiféle vidéki thatcherizmus, csak nem találják a szénbányákat”. Úgy látja, hogy nincs integráló víziója a baloldalnak, pedig az embereket csak jövőképpel lehetne meggyőzni a változásokról.

A zömében baloldali közönségből többen is a karakteres baloldali politikát hiányolták a kormánytól, mire Tölgyessy Péter megjegyezte: baloldali ortodoxiára most biztosan nincs lehetőség. Az elemző szerint a nagy változásokra, reformokra nagyon is szüksége van az országnak, de ez a kormány már aligha lesz képes ezek végrehajtására. Az Orbán Viktor vezette jobboldal pedig – ha hatalomra kerül – nagy valószínűséggel saját ígéretei foglya lesz, mert még most is azt a hamis látszatott kelti, hogy „mindenre van elég pénz, csak nem szabad hagyni, hogy ellopják”.