Nem volt még rá példa, hogy nyugdíjba vonult országos rendőrfőkapitánnyal szemben nyomozást folytassanak. A közelmúltban azonban Gergényi Péter vezérőrnagy és egy vezető társa ellen nem is egy-, hanem hatrendbeli szolgálati visszaélés miatt emelt vádat a Budapesti Katonai Ügyészség. Az eljárás alapja az, hogy nyolc, a Gergényi-éra alatt elbocsátott rendőrt a munkaügyi bíróság ítélete ellenére csak jóval később vettek vissza a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK). Amikor pedig ez mégis megtörtént, alacsonyabb beosztásban, kevesebb fizetésért foglalkoztatták őket.

Gergényi védekezése

A hvg.hu értesülései szerint Gergényi egyik tanúmeghallgatásán arra hivatkozott, hogy az ügyekről nincs pontos tudomása, többek közt azért, mert az osztályvezetők önállóan döntenek beosztottjaikról, gyanúsítotti kihallgatásán pedig a volt főkapitány azzal érvelt, hogy ő a törvények és a legjobb tudása szerint járt el az ügyekben.

Gergényit Rónyai Péter főtörzszászlós jelentette fel. A rendőrt, aki 2003-ban a BRFK akció osztályán dolgozott, társtettesként súlyos testi sértéssel gyanúsították meg, a büntetőeljárás megindulás után pedig etikai eljárást is kezdeményeztek ellene, és ennek döntése értelmében szüntették meg a munkaviszonyát.

A bíróság azonban felmentette Rónyait, s a jogerős ítélet alapján a munkaügyi bírói tanács kimondta: a főkapitányság jogsértést követett el, mert csak a büntetőeljárás jogerős – és elmarasztaló – befejezése után küldhette volna el a zsarut, ezért kötelezte a BRFK-t a volt akció osztályos rendőr visszavételére. Ennek azonban Gergényi Péter hónapokon át nem tett eleget, majd amikor Rónyai ismét a testület tagja lett, fogdaőri szolgálatra került. A rendőr ezt nemcsak azért kifogásolta meg, mert megalázónak tartotta új munkakörét, hanem azért is, mert az új szolgálati beosztása kevesebb fizetést jelentett számára.

Gergényi Péter © Stiller Ákos

Rónyai feljelentése kapcsán más, hasonló ügyeket is találtak a katonai ügyészek, s ezek alapján Gergényit összesen hatrendbeli szolgálati visszaélés vétségével gyanúsították meg, majd emeltek ellene vádat március 12-én. Az ügyben tanúként hallgatták meg Asztalos Tibor volt rendőrt is, aki ellen szintén büntetőeljárás indult, s akit 2004 januárjában jogerősen felmentettek a bűnpártolás és a hivatali visszaélés vádja alól.

Néhány hónappal később megszüntették az Asztalos ellen folytatott etikai eljárást, és visszaállították szolgálati viszonyát, sőt főtörzszászlóssá léptették elő. Ám ezzel együtt áthelyezték a XIII. kerületi kapitányságra járőrvezetőnek, ami nemcsak a kisebb fizetés miatt nem tetszett a zsarunak, hanem azért sem, mert soha nem dolgozott ezen a szakterületen, képesítései csak bűnügyes rendőri munkára szóltak. „Emiatt kértem az eredeti állapot visszaállítását, illetve az új szolgálati helyre való helyezésem indoklását, azzal együtt, hogy ha ezeket nem teljesítik, akkor kérem a leszerelésemet közös megegyezéssel” - emlékezik Asztalos.

Asztalos Tibor a testülettől való távozása után, az alacsonyabb beosztásba való helyezése és az ezzel járó anyagi hátrány okozása miatt 2004 szeptemberében feljelentést tett Gergényi ellen az ügyészségi nyomozó hivatalnál. Onnan az ügyet továbbküldték a katonai ügyészségre, mondván a bűncselekmény elbírálása ennek a szervnek a hatáskörébe tartozik. A Budapesti Katonai Ügyészség azonban megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy Gergényivel szemben nem volt megállapítható jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny szerzésére irányuló cél. Ezzel egyetértett a Katonai Főügyészség is, és ezzel az ügy véget ért.

Az exrendőr most a Rónyai-feljelentés után az ügy egyik tanúja lett. „Kértem a Legfőbb Ügyészséget, hogy az eljárás során sértetti tanúként kezeljenek, hiszen több hátrány is ért engem a parancsnoki döntések miatt. Amennyiben erre nem nyílik lehetőségem, akkor pótmagánvádat nyújtok be” - vázolja lehetőségeit a hvg.hu-nak Asztalos.

Rónyai Péteréhez hasonló kanosszát járt Teplán Tibor volt budapesti nyomozó is. Teplán törzszászlós ellen 1999. október 17-én robbanóanyaggal visszaélés és rongálás miatt büntetőeljárás indult, s másnap kezdetét vette az etikai eljárás is, amit a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztettek. Ennek ellenére 2003. október 2-án, az újra megindított etikai vizsgálat alapján, rendőri szolgálatra méltatlanná válás miatt Teplán szolgálati viszonyát megszüntették.

Gergényi Péter. Etikai kérdés © Végel Dániel

A felmentés ellen a rendőr szolgálati panasszal élt az Országos Rendőr-főkapitányságon, ám nem járt eredménnyel. A bíróság egyébként később úgy találta, hogy a nyomozó a terhére rótt bűncselekményeket nem követte le. A jogerős ítélet birtokában a zsaru a munkaügyi bírósághoz fordult, amely neki adott igazat, s kötelezte a BRFK-t Teplán eredeti szolgálati beosztásába való visszahelyezésére, s elmaradt illetményének megfizetésére. A visszahelyezés két hónapon belül megtörtént. A visszatérés után nem sokkal a nyomozó nyugállományba vonult.

Teplán és ügyvédje, Barcsi István hivatali visszaélés miatt feljelentette a BRFK vezetőjét, azaz Gergényi Pétert. „A jogerős ítélet és a szolgálati törvény rendelkezése szerint a beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt utólag a kamataival együtt ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul, mégpedig három napon belül" – közölte az ügyvéd. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben ügyfelének csak hónapokkal később fizettek. Ezt viszont nem lehet gondatlanul és hanyagságból elkövetni, emiatt számára egyértelmű volt, hogy jogszabálysértés, tehát bűncselekmény történt. (Az igazsághoz tartozik, hogy a BRFK végül később kifizette a Teplánnak járó elmaradt illetményt.)

Teplánék feljelentést tettek a Központi Nyomozó Ügyészségen, amelyet áttettek a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. Ez a szerv azonban elutasította a feljelentést, mert úgy vélte, hogy ami történt, nem bűncselekmény. Arra hivatkoztak, hogy a „BRFK vezetői bár egyébként hivatalos személyek, az alárendeltjeik vonatkozásában nem a közhatalom gyakorlójaként, hanem munkáltatóként, elöljáróként járnak el. Így a konkrét jogviszonyban bekövetkezett esetleges sérelem, nem a hivatali visszaélés bűntettével védett jogi tárgyat veszélyezteti.”

A döntés ellen Teplán a Legfőbb Ügyészséghez fordult, panaszát elutasították. Ekkor a rendőr jogi képviselője révén – 2005 januárjában – a Katonai Főügyészségen próbálta igazát tovább vívni, és ezzel együtt pótmagánvádat nyújtott be a Fővárosi Bíróságra. Az előbbi szerv szintén nem találta indokoltnak a panaszt és elutasította azt. A bíróság katonai tanácsa viszont a szolgálati visszaélés bűntettét – az elöljárói hatalommal visszaélést és az elöljárói gondoskodás elmulasztását – feljelentésnek tekintette, s kivizsgálásra tovább küldte a Budapesti Katonai Ügyészségre, amely úgy ítélte meg, hogy a panasz nem jogos.

Barcsi István a médiából értesülve a többi esetről azt mondta, hogy komoly párhuzamokat lát az ügyek között. Hozzátette, nem érti viszont azt, hogy ami 2004-ben és 2005-ben nem volt bűncselekmény, miért lett most az. „Én is és ügyfelem is tudtuk egyébként, hogy nem mi vagyunk az egyedüliek, akik a parancsnok jogtalan döntése ellen feljelentést tettek, tehát hogy más rendőrök is ebben a helyzetben vannak.” Az ügyvéd elmondta azt is, hogy előfordult olyan eset is, amikor a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellenére több hónap múlva úgy „jutott pénzéhez” egyik szintén rendőr ügyfele, hogy a BRFK ellen inkasszót kellett benyújtaniuk.

Barcsi szerint a rendőri vezetőknek kötelességük az állomány tagjainak illetményét a törvényben, vagy a bíróság által megszabott meghatározott határidőben kiadni, ellenkező esetben magatartásuk a törvényt, adott esetben a Büntetőtörvénykönyvben foglaltakat sérti. Álláspontja szerint nem fogadható el olyan érvelés sem, miszerint a rendőri vezető nem tudott az esetekről, azt beosztottjai „intézték”, mivel éppen a vezetői beosztása alapozza meg felelősségét.

Gergényi Péter védője, Gulyás Gábor a hvg.hu-nak elmondta, határozott álláspontja, hogy meg kellett volna szüntetni a nyomozást, mert a gyanúsításban szereplő cselekmény nem bűncselekmény. „A Budapesti Katonai Ügyészség egyébként kétszer így is tett a Rónyai által indított eljárásban, aztán mégis elrendelte a nyomozást, amelyet ráadásul ugyanaz az előadó vitt tovább.” Az ügyvéd hangsúlyozta, Gergényi Péter munkáltatói jogkörben járt el. Hozzátette: a vádemelésről csak a médiából értesültek, ugyanis vádiratot még nem kaptak.