A felek – a Finder Bt. és Kapolyi cége, a System Consulting – 2002. december 18-án kötötték meg a megbízási szerződést, amit pár hónappal később úgy módosítottak, hogy a szerződő fél Kapolyi László magánszemély volt. A féléves időtartamra tervezett törvénytelen nyomozásnak csupán a rezsiköltsége majdnem százmillió forintra rúgott – állítja a cikk. A Findernek akkoriban Stotz Gyula magánnyomozó volt az ügyvezetője.

A Népszava ugyanerről az időszakról szólva viszont azt írta, hogy a 2002-as kormányváltás idején „sok – korábban vezető szakmai vagy politikai beosztásban dolgozó (ex)fideszes – ajánlkozott az új kabinetnél különböző leleplezésekkel az 1998-2002 közötti kormányzás sötét ügyeiről”, de a Medgyessy-kormány akkor úgy döntött, a szükséges vizsgálatokat a hatóságokra bízza. „Az eredményes felderítéseket a Polt Péter vezette ügyészség rendre leállította" - írta a lap, amely arra is kitért, hogy az anyagi és egzisztenciális előnyökért „borítani” kívánók következetes elutasítása végül a Keller-államtitkárság bukásához vezetett.

Daróczi Dávid kormányszóvivő tegnap kitért a sajtóban megjelent találgatásokra, mi szerint Gubuznai Zoltán vagy cége ajánlotta volna fel szolgálatait a Medgyessy-kormánynak. A szóvivő határozottan cáfolta, hogy bármilyen megbízást adott volna megfigyelésekre a kormány Gubuznai Zoltánnak vagy cégének. Daróczi megismételte: a férfivel sem a Gyurcsány- sem a Medgyessy-kormány nem kötött megbízást.
A Magyar Nemzet által közölt dokumnetumrészletből kitűnik, hogy Gubuznai főmunkatárs volt a Findernél, és a Kapolyival kötött megbízási szerződésben mint kapcsolattartót jelölik meg.

Az APEH egykori informatikai tanácsadója legutóbb februárban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik leggazdagabb emberétől. Gubuznai Simicska Lajos elnöksége idején, 1999 áprilisa és 2000 októbere között dolgozott az APEH-nél.
Mint ismeretes, a Fidesz az utóbbi időben élesen bírálta azt a március 20-án kelt kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a polgári titkosszolgálatoknak az önkormányzatok bírósági engedély nélküli megfigyelését. A kormány azzal védekezett, hogy mindez az önkormányzatok érdekét szolgálja, és az uniós pénzek felhasználásának tisztaságát szolgálja. A kritikák hatására a kormány módosította határozatát, és belevette, hogy a "védelemre" csak az érintett helyhatóság engedélye mellett van mód.

Miközben Demeter Ervin - többek között lapunknak adott interjújában is - azt állította, hogy az Orbán-kormány „nem vette észre” a Horn-kormány idején született határozatot, és ezért nem is helyezte hatályon kívül, valamint hogy ezt a határozatot az Orbán-kormány nem alkalmazta, a Népszava ennek ellenkezőjét állítja. A napilap keddi számában a birtokába került dokumentumokra hivatkozva azt írja, éppen a Miniszterelnöki Hivatal - azóta elhunyt - politikai államtitkára, Gyuricza Béla írta meg az NBH akkori főigazgatójának, Vidus Tibornak, hogy a határozat alapján védelemben kell részesíteni a központi közigazgatási szerveket, s ebbe - a köztisztviselői törvény 1. paragrafusából következően - a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala is beleérthető.

A Népszava információi szerint a MEH végleges értelmezése szerint a listára felkerült - mások mellett - az Országos Borminősítő Intézet, a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat, a Textilipari Minőség-ellenőrző Intézet, sőt a Tabáni Tenisz Center is. Ezzel egyidőben - emlékeztet a lap - a titkominiszter Kövér László, államtitkára pedig éppen Demeter Ervin volt.