A büntető törvénykönyvnek (Btk.) a gyalázkodás tényállását beiktató módosítását a testület Sólyom László köztársasági elnök indítványára semmisítette meg. Az indoklásban kifejtették: az alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.

Szintén az államfő kezdeményezésére semmisítették meg a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását, ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt. A testület döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. Az egyén önrendelkezéséhez tartozik annak eldöntése, hogy személy szerint kíván-e és milyen körben elégtételt venni a jog eszközének segítségével a jogsértőn - hívta fel a figyelmet az Ab.

Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán megerősítette azt az álláspontját, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, mert "a szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára". A közoktatási törvény egyházi iskolák finanszírozásáról szóló rendelkezését, amely a Vatikáni Szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét, az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán semmisítette meg.

A Fidesz üdvözölte a döntéseket. Répássy Róbert, a párt frakcióigazgatója azt mondta, hogy ők már korábban is elutasították a törvénymódosításokat. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatalmukkal és mindhárom törvény esetében figyelmen kívül hagyták az ellenzék, illetve a szakmai és a civil szervezetek véleményét, valamint a szakmai és az alkotmányossági elveket. Az MSZP-s Bárándy Gergely a távirati irodának hétfőn azt mondta, hogy át szeretné tanulmányozni az Ab döntéseit, és kedden sajtótájékoztató keretében reagál rájuk.

Az SZDSZ számolt azzal, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a gyalázkodásra vonatkozó törvénymódosítást, amelyet a kormány sem támogatott - mondta az MTI-nek Gulyás József. A szabad demokraták ügyvivője szerint a meglévő jogszabályok is lehetőséget adnak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. A politikus hangsúlyozta a fellépés szükségességét, mert mint mondta, a hivatalból indított ügyészségi és rendőrségi eljárások száma alacsony, pedig ebben az esetben olyan problémáról van szó, amellyel nap mint nap találkozni lehet. A polgári törvénykönyv megsemmisített módosítása kapcsán az ügyvivő azt mondta, hogy egyetért az Ab érvelésével, amikor közvetlenül az érintettre hagyják a perindítást.

Az MDF következetesnek tartja az Ab hétfői döntéseit, amelyekkel alkotmányellenesnek minősített három törvénymódosítást - mondta Dávid Ibolya, a párt elnöke a távirati irodának. Mint kifejtette: az MDF egyik javaslatot sem szavazta meg korábban, ugyanis mind a gyalázkodás, mind pedig a kisebbségeket sértő megnyilvánulások szabályozásának esetében alkotmányos kifogásuk volt.

A közoktatási törvény egyházi iskolák finanszírozásáról szóló rendelkezésével kapcsolatban az MDF elnöke közölte: egy jogállam alapelve, hogy nemzetközi szerződéssel nem lehet szembemenni. Ezt sértette meg a kormány az előterjesztésével, így tejesen egyértelmű volt az Ab döntése.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke úgy nyilatkozott: elsődleges lenne a személyek méltóságának védelme, így az Alkotmánybíróságtól eltérően azt az álláspontot képviseli, hogy az emberi méltóság védelme legalább olyan fontos, mint a szólásszabadságé. A gyalázkodásról szóló törvény megsemmisítéséről azt mondta, hogy minden olyan törvényt támogatnak, amely a gyűlöletbeszéd kérdésének megoldásában előrevisz, de a Btk. most megsemmisített módosítása esetében egyetértettek az igazságügyi tárcával abban, hogy technikailag nem volt jól megoldva a jogszabály.