Hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz - mondta Lövétei István alkotmányjogász. A munkáspárti politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a magyar bíróság 2005-ben marasztalta el.
 
Lövétei István elmondta: Magyarország részese az Emberi Jogok Európai Egyezményének, amelynek igazságszolgáltatási szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez a bíróság az egyezményben foglalt alapjogok szempontjából hoz igazságszolgáltatási döntéseket. Olyan panaszokat bírál el, amelyeket az egyezményhez csatlakozott országok állampolgárai terjesztenek elé.
 
Ha az EJEB jogsértést és esetlegesen kompenzációt állapít meg az adott egyén ügyében, akkor döntése mindössze arra kötelezi az egyezményben megfogalmazott jogot megsértő államot, hogy teljesítse az ítéletben kiszabott kompenzációt. De nincs olyan eljárás, amely alapján az EJEB kötelezhetné a magyar államot joggyakorlatának megváltoztatására, ellentétben az Európai Unió bíróságának gyakorlatával, ahol az államok kötelesek összehangolni saját jogrendszerükkel az uniós normákat. Azonban az egyezménnyel való összhang általános követelmény, ezért azt hosszabb távon meg kell teremteni. Hosszú távon nem lehet ellentétes az egyezménnyel a magyar jog - hangsúlyozta az alkotmányjogász.
 
Lövétei István említett egy másik, a mostanihoz hasonló példát is: az egyezményhez való csatlakozásunk után egy-két évvel egy rendőrtiszt az EJEB-hez fordult, hogy a bíróság állapítsa meg, sérti az emberi jogait az, hogy nem lehet politikai párt tagja. Az EJEB kimondta, hogy valóban sérti a jogait ez a tilalom, de a mai napig benne van az alkotmányban az, hogy rendőr és katona nem lehet politikai párt tagja.
 
Az EJEB mindössze annyit tehet, hogy kimondja, ha egy egyént jogsérelem ért, és kötelezheti a jogsértő államot a panaszos kárának kompenzálására, vagy a jogsértés más módon való megszüntetésére, vagy egyszerűen csak megállapítja a jogsértést.
 
Vajnai Attila, a Munkáspárt egykori, a Magyarországi Munkáspárt 2006 jelenlegi alelnöke azt követően indított pert a Magyar Állam ellen Strasbourgban, hogy idehaza jogerősen elmarasztalták a magyar jogszabályok által tiltott önkényuralmi jelképnek minősített vörös csillag viselése miatt.
 
A kommunista politikus ellen azért indult eljárás, mert 2003 februárjában – a Munkáspárt alelnökeként - egy utcai rendezvényen ötágú vörös csillagot tűzött zakójára. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezért első fokon egy éves próbára bocsátotta őt, majd fellebbezése után az ügy a Fővárosi Bíróság elé került, amely 2004 júniusában az Európai Bírósághoz fordult, arról kérve állásfoglalást, megfelel-e az uniós joggyakorlatnak a magyar szabályozás.
 
A Strasbourgban székelő bíróság megítélése szerint Vajnai, aki politikus, azért döntött a vörös csillag nyilvános viselése mellett, mert így akarta kifejezésre juttatni politikai nézeteit.
 
A testület megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó magyar büntetőjogi szabályok önmagában a vörös csillag viselését is büntethetővé teszik, nem igénylik annak bizonyítását, hogy a jelkép puszta közzététele kimeríti a totalitárius propaganda cselekményét. A tilalom túlságosan széleskörű, tekintetbe véve a vörös csillag többes jelentését.
 
Az EJEB elismeri, hogy a kommunizmus alatt elkövetett közismert és tömeges emberi jogi jogsértések hiteltelenné tették a vörös csillagot, és ilyen jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a múltbeli áldozatokban és hozzátartozóikban. Ámde - folytatódik a verdikt - csaknem két évtizeddel a pluralizmusba történt átmenet után Magyarország szilárd demokráciának bizonyult, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye.