Kulcsár Attila Főszereplő volt © Fazekas István

Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese öt év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.

Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt öt év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.

Forró Tamás egykori televíziós újságíróra sikkasztásért másfél év felfüggesztett börtönt róttak ki, Bitvai Miklóst három év börtönre ítélték. 

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást. 
 

Rejtő E. Tibor Fedezte, de megúszta? © Végel Dániel

Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.
 
Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.
 
Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.
 
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett több milliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár, Kerék, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai, Garamszegi, Schöntal és Bende Péter - összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást.

Öt évvel ezelőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-nél és megállapította, hogy a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalan tranzakciók révén vette át az ellenőrzést a vállalat felett. Emiatt 2003. június 16-án a felügyelet a rendőrségen bejelentést tett. A PSZÁF akkori elnöke, Szász Károly ennek a bejelentésnek tulajdonította, hogy uszodába menet megverték.

A jogsértő ügylet finanszírozásában – melynek a központi szereplője volt Kulcsár Attila – részt vett az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. is, amelynek befektetéseit a K&H Equities Rt. kezelte. A brókercég az ÁAK pénzéből különböző összegeket utalt át olyan magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek közreműködtek a Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlásában. A nyomozást 2003. július 7-én rendelték el a K&H Equities brókercégnél elkövetett több mint húszmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények – hűtlen kezelés, orgazdaság és közokirat-hamisítás – gyanúja miatt.

Kulcsár Attila – a nyomozás adatai szerint – 1998. január 1. és 2003. július 1. között a sajátjaként rendelkezett azokkal az értékpapírokkal, amelyek a K&H Equities (és jogelődje) ügyfeleinek tulajdonát képezték. Az ügyfelek számláiról különféle összegeket utalt át külföldi társaságok számláira, erről azonban klienseinek csak egy része tudott. Igaz, közöttük olyanok is akadtak, akik együtt is működtek ebben Kulcsárral. A bróker a műveletek végrehajtásához hamis adásvételi és megbízási szerződéseket, átvezetési kérelmeket és banki transzferbizonylatokat használt. Az ügyfelek között voltak olyan cégek – mint például a Kőbányai Önkormányzathoz tartozó Köbeta Rt. –, amelyeknek vezetői a vádirat szerint sikerdíjat kaptak Kulcsártól azért, amiért hatáskörükben engedélyezték, hogy az álbróker és csapata használja azt a pénzt, ami fölött rendelkeznek.

Az elsikkasztott összegek jelentős része a Montrade Ltd., Britton Ltd. és a Balmoral Group Ltd. számláira került, amelyeket a K&H Bankban vezettek. Az elsikkasztott pénz ezután két szír üzletember, El Abed Hasan és Abdo Mahmoud az Inter-Európa Bank Rt.-nél és az OTP Bank Rt.-nél lévő számláin landolt, ahonnan ők le is emelték. Kulcsár gyakori módszere volt, hogy az egyik ügyfelétől elsikkasztott pénzből fizette ki azokat az ügyfeleit, akiknek váratlanul szüksége volt a nála elhelyezett befektetésükre, amelyek a bróker tranzakciói miatt nem álltak rendelkezésre. Sokan készpénzben kapták meg járandóságukat, amit bizonyos „taxis Gyuszi” vitt el nekik.

A nyomozás végeztével az eljárás első rendű vádlottja Kulcsár lett, aki úgy volt a K&H önkormányzati üzletágának vezetője, hogy nem rendelkezett szakirányú végzettséggel. Csak egy brókervizsgáról tudott papírt mutatni, ám ez is hamisnak bizonyult. Kulcsár Attila mellett ott ül a vádlottak padján többek közt Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője, Mészáros János, a Britton igazgatója, Schönthal Henrik vállalkozó, Dunai György, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója és helyettese is, Garamszegi Gábor. A 22 vádlott között van még Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezetője, Szekér Gyula, Kulcsár taxisa, El Abed Hasan, Abdo Mahmoud, Forró Tamás riporter, Csuka László, a K&H Equities vezetője és több ügyfél is, akik tevőlegesen segítették a brókert a sikkasztásban.

A brókerügyben számos cégről és főleg a kormánypártokhoz közel álló közéleti szereplőkről és vállalkozókról derítette ki a nyomozás, hogy „összefüggésbe hozhatók” Kulcsárral. Ezeknek a kapcsolódásoknak a feltárására létrejött parlamenti vizsgálóbizottság azonban dolgavégezetlenül fejezte be a működését. A Kulcsár által emlegetett politikusok között jobbára szocialistákat találunk, de egy-két fideszes név is felbukkan az ügyben, igaz, csak egy-egy találkozó erejéig. Az alapügy egyetlen megvádolt politika közeli szereplője Váradi János volt kőbányai önkormányzati képviselő, aki a kerület vagyongazdálkodásáért felelt a Köbeta Rt.-ben.

Az idén július elején megtartott vádbeszéd során az ügyész hangsúlyozta, hogy Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel a K&H brókercégénél, ahol már érkezése előtt is „kaotikus” és „korrupt” viszonyok uralkodtak, így Kulcsár Attila tevékenységéhez már adott volt a módszer, csak a technikai lebonyolításhoz kellett segítség. A vádbeszéd szerint azonban nemcsak ezért egyedülálló az ügy, hanem azért is, mert Kulcsár Attila az egyik legnagyobb magyar bank, a K&H brókercégénél éveken át tudta folytatni a tevékenységét.

Az ügyész a vádbeli cselekményekkel okozott kárt 8,3 milliárd forintban állapította meg, amit az elkövetők nem közvetlenül saját céljaikra, hanem gazdasági tevékenységekre, cégek, szállodák vásárlására fordítottak. Az ügyész kiemelte, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása mellett szakértők és tanúk támasztják alá a vádat. A vádló szerint „tévképzet”, hogy ebben az ügyben Kulcsár Attila vezette az ügyészséget, s az is, hogy ha az álbróker szavahihetősége megkérdőjeleződik, akkor összeomlana a vád. A vádbeszéd szerint Kulcsár Attila felhasználta a megtévesztett ügyfeleket, akik olvasatlanul írták alá a megbízásokat, mert őket kizárólag csak a pénz, a Kulcsár által ígért magas hozam érdekelte. De a jogosulatlan pénzügyi manővereikhez szándékosan nyújtott neki segítséget két ügyfele, Kerék Csaba és Schönthal Henrik. Emellett Kulcsár a bűncselekményekhez felhasználta a bank úgynevezett technikai számláját is.

Kulcsár Attila pénzügyi manőverei során ördögi körbe került: hogy ügyfelei ne vegyék ki tőle pénzüket, olyankor is nagy hozamot kellett produkálnia, amikor tőzsdei recesszió volt, ehhez pedig újabb és újabb ügyfelektől további tőkét kellett bevonnia a törvénytelen ügyletekbe. A bűncselekmény-sorozathoz bankon belüli segítséget Rejtő E. Tibor biztosított neki, s a bankvezér látványos támogatásának tulajdoníthatóan Kulcsár jogsértő tevékenységét a banknál senki nem merte bírálni. A bűncselekmény-sorozat zavartalan kibontakozásának másik nélkülözhetetlen feltétele volt az ügyész szerint az, hogy Kulcsár Attila az adminisztrációját függetlenítette a brókercégtől, és elérte, hogy ügyfelei számlájáról ne készüljön kimutatás, illetve hogy azokat ne postai úton, hanem csak rajta keresztül továbbítsák.

Az ügyész ennek alapján vádolja Kulcsár Attilát sikkasztással, amelyben Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba és Schönthal Henrik bűnsegédként vett részt. Kerék Csabát emellett különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással is vádolják, s ugyanezt a vádat hozták fel Mészáros János, a Britton igazgatósági tagjával szemben is. Az ügyben szintén vádlott Forró Tamás esetében az ügyész azt indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztásban. Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. volt vezérigazgatóját, Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját és helyettesét, Garamszegi Gábort pedig folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolták meg.