Tetszett a cikk?

Az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki arról, állatkinzásnak minősül-e a libák tömése. A Négy Mancs osztrák központú magyar állatvédelmi alapítvány elérte, hogy Németországban és Ausztriában bojkottot hirdettek egyes áruházláncok a magyar libamáj ellen. Egy kompromisszumos javaslat engedélyezné a kacsák és libák tömését, cserébe a termék csomagolásán ezt jelölni kellene. A Forsense szeptember végén, 1000 fő körében végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a libatömés egyáltalán nem állatkínzás, további 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy az eljárások többsége nem állatkínzás.


© Stiller Ákos
A libamájfogyasztás nem nagyon elterjedt Magyarországon, felmérésünk során a megkérdezettek 53 százaléka válaszolta, hogy soha sem fogyaszt libamájat, 14 százalék legalább évente többször, 33 százalék pedig ennél ritkábban (hetente többször mindössze 1% szokott fogyasztani). Azok aránya, akik bevallásuk szerint már fogyasztottak libamájat tehát 47%, az ennél jelentősebb fogyasztás a 35 év alattiakra (58%), a felsőfokú végzettségűekre (56%) és a legalább 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élőkre (57%), tehát összességében a fiatalokra és a jobb módú, magasabb státuszú emberekre jellemző.

A Négy Mancs Alapítvány akciójáról, illetve arról, hogy egyes áruházláncok leállították a Magyarországról származó libamáj árusítását, a kérdezettek 79 százaléka hallott. A hír ismertsége minden csoportban egyaránt magas, jellemző, hogy a felsőfokú végzettségűek gyakorlatilag ugyanolyan arányban mondták, hogy hallottak a külföldi áruházak bojkottjáról, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek. Szignifikáns eltérést csak az életkor mutatott: a 35 év alattiak 63, az 55 év felettieknek viszont 90 százaléka hallott a libamájjal kapcsolatos problémákról.

Az emberek megosztottak annak megítélésében, hogy mi a bojkott oka. 40 százalék szerint az állatvédők, 38 százalék szerint viszont valamilyen gazdasági érdek, a külföldi termelők védelme áll a háttérben. A kérdezettek 7 százaléka említett egyéb (többnyire valamilyen politikai) indokot, 15 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A különböző szocio-demográfiai csoportokban mért különbségek elsősorban annak köszönhetők, hogy a kevésbé iskolázottak, alacsonyabb jövedelműek, kisebb településen élők körében magasabb volt azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Ha nem az összes megkérdezett, hanem csak a válaszadók eredményeit vesszük figyelembe, úgy felmérésünk szerint az összes válaszoló 47 százaléka az állatvédőket, 45 százaléka pedig a gazdasági érdekcsoportokat okolta a magyar libamáj bojkottja miatt. Az állatvédőket elsősorban a budapestiek (53%), felsőfokú végzettségűek (52%), pártválasztás szerint pedig az MSZP szavazói (52%) helyezték előtérbe.

A Négy Mancs bojkottban játszott szerepét elsősorban a megyei városokban és falvakban élők (44%) és a Fidesz szavazói (39%) értékelték alacsonyabbra. Meg kell említenünk, hogy az egyéb válaszok aránya a legtöbb csoportban 5-7 százalék között mozgott, a Fidesz szavazói körében azonban 13 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy az ellenzéki párt szavazóinak egy része szerint a bojkottnak politikai háttere van (pl. a kormányt okolták, hogy rosszul kezeli a libamájjal kapcsolatos problémákat).

libatömés
A kérdezettek kétharmada gondolja úgy, hogy a libatömés egyáltalán nem állatkínzás, további 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy az eljárások többsége nem állatkínzás, bár van olyan, amelyik igen. Csupán a kérdezettek 14 százaléka van azon a véleményen, hogy állatkínzásnak számít a libák kényszeretetése, igaz 9% egyértelműen ezen a véleményen van.

E kérdés megítélését befolyásolta a válaszadók lakóhelye, életkora és iskolai végzettsége. A városban élők, a fiatalok, és magas iskolai végzettségűek valamint a libamájat soha nem fogyasztók az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy a libatömés állatkínzás, de ezekben a csoportokban is kisebbséget alkotnak a libatömést állatkínzásnak gondolók.

A kérdezettek több mint fele, 55 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a parlament alkosson törvényt a libamájtermelők érdekében, 24 százalék inkább egyetért, és 13 százalék ellenezné, hogy az országgyűlés ilyen módon védje meg a magyar libamájtermelést. A teljesen egyetértők aránya a kisvárosokban és falvakban élők között volt magasabb, mintegy 60 százalékos, a budapestiek között pedig alacsonyabb (43%). Ugyanígy magasabb értéket mértünk a libamájat évente többször fogyasztók (65%), mint a soha sem fogyasztók között (53%).

A libatömés megítélése döntő hatással van arra, hogy valaki támogatná-e egy ilyen törvény megszületését. Azok körében, akik szerint egyáltalán nem állatkínzás a libák kényszeretetése, 65 százalék volt a törvényt egyértelműen támogatók aránya, tehát több mint kétszer annyi, mint abban a csoportban, akik állatkínzásnak tartják a libatömést.

Legyen hungarikum (Oldaltörés)


Hasonló eredményeket kaptunk arra a kérdésre, hogy támogatnák-e a libamáj hungarikummá minősítését. A kérdezettek 61 százaléka értett ezzel teljesen egyet, 20 százalék inkább egyetértett, és csak minden tizedik megkérdezett ellenezné a hungarikummá minősítést. A teljes mértékben egyetértők aránya azok között volt legmagasabb (84%), akik teljes mértékben támogatnák, hogy az országgyűlés alkosson törvényt a libamáj-termelők védelmében. Szintén jelentős a támogatottsága libamáj hungarikummá minősítésének a legalább 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élők körében (71%) valamint a diplomások között.

Sokan, a megkérdezettek összességében kétharmada vélekedik úgy, hogy a hungarikummá minősítés kellő védelmet nyújtana a termelőknek. A kérdezettek 33 százaléka teljesen, 32 százaléka inkább biztos ebben, 18 százalékuk szkeptikus, és nagyon magas azok aránya, akik nem tudtak erre a kérdésre válaszolni (18%). A teljes mértékben egyetértők aránya azok között legmagasabb, akik teljes mértékben támogatnák, hogy a parlament hozzon törvényt a termelők érdekében (47%), illetve akik teljes mértékben egyet értenek a libamáj hungarikummá minősítésében (49%). Akik nem értenek egyet a törvényalkotással sem, azoknak 18%-a egyáltalán nem gondolja, hogy a hungarikummá minősítés védelmet nyújtana a termelőknek, míg mindössze 12%-uk gondolja teljesen így.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már több mint egymillió halálos áldozata van a járványnak Európában

Már több mint egymillió halálos áldozata van a járványnak Európában

Mészárosék nagy dobásra készülnek a biztosítási piacon

Mészárosék nagy dobásra készülnek a biztosítási piacon

Műszaki hiba miatt elhalasztja a marsi drón reptetését a NASA

Műszaki hiba miatt elhalasztja a marsi drón reptetését a NASA