Az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki arról, állatkinzásnak minősül-e a libák tömése. A Négy Mancs osztrák központú magyar állatvédelmi alapítvány elérte, hogy Németországban és Ausztriában bojkottot hirdettek egyes áruházláncok a magyar libamáj ellen. Egy kompromisszumos javaslat engedélyezné a kacsák és libák tömését, cserébe a termék csomagolásán ezt jelölni kellene. A Forsense szeptember végén, 1000 fő körében végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a libatömés egyáltalán nem állatkínzás, további 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy az eljárások többsége nem állatkínzás.


© Stiller Ákos
A libamájfogyasztás nem nagyon elterjedt Magyarországon, felmérésünk során a megkérdezettek 53 százaléka válaszolta, hogy soha sem fogyaszt libamájat, 14 százalék legalább évente többször, 33 százalék pedig ennél ritkábban (hetente többször mindössze 1% szokott fogyasztani). Azok aránya, akik bevallásuk szerint már fogyasztottak libamájat tehát 47%, az ennél jelentősebb fogyasztás a 35 év alattiakra (58%), a felsőfokú végzettségűekre (56%) és a legalább 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élőkre (57%), tehát összességében a fiatalokra és a jobb módú, magasabb státuszú emberekre jellemző.

A Négy Mancs Alapítvány akciójáról, illetve arról, hogy egyes áruházláncok leállították a Magyarországról származó libamáj árusítását, a kérdezettek 79 százaléka hallott. A hír ismertsége minden csoportban egyaránt magas, jellemző, hogy a felsőfokú végzettségűek gyakorlatilag ugyanolyan arányban mondták, hogy hallottak a külföldi áruházak bojkottjáról, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek. Szignifikáns eltérést csak az életkor mutatott: a 35 év alattiak 63, az 55 év felettieknek viszont 90 százaléka hallott a libamájjal kapcsolatos problémákról.

Az emberek megosztottak annak megítélésében, hogy mi a bojkott oka. 40 százalék szerint az állatvédők, 38 százalék szerint viszont valamilyen gazdasági érdek, a külföldi termelők védelme áll a háttérben. A kérdezettek 7 százaléka említett egyéb (többnyire valamilyen politikai) indokot, 15 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A különböző szocio-demográfiai csoportokban mért különbségek elsősorban annak köszönhetők, hogy a kevésbé iskolázottak, alacsonyabb jövedelműek, kisebb településen élők körében magasabb volt azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Ha nem az összes megkérdezett, hanem csak a válaszadók eredményeit vesszük figyelembe, úgy felmérésünk szerint az összes válaszoló 47 százaléka az állatvédőket, 45 százaléka pedig a gazdasági érdekcsoportokat okolta a magyar libamáj bojkottja miatt. Az állatvédőket elsősorban a budapestiek (53%), felsőfokú végzettségűek (52%), pártválasztás szerint pedig az MSZP szavazói (52%) helyezték előtérbe.

A Négy Mancs bojkottban játszott szerepét elsősorban a megyei városokban és falvakban élők (44%) és a Fidesz szavazói (39%) értékelték alacsonyabbra. Meg kell említenünk, hogy az egyéb válaszok aránya a legtöbb csoportban 5-7 százalék között mozgott, a Fidesz szavazói körében azonban 13 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy az ellenzéki párt szavazóinak egy része szerint a bojkottnak politikai háttere van (pl. a kormányt okolták, hogy rosszul kezeli a libamájjal kapcsolatos problémákat).

libatömés
A kérdezettek kétharmada gondolja úgy, hogy a libatömés egyáltalán nem állatkínzás, további 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy az eljárások többsége nem állatkínzás, bár van olyan, amelyik igen. Csupán a kérdezettek 14 százaléka van azon a véleményen, hogy állatkínzásnak számít a libák kényszeretetése, igaz 9% egyértelműen ezen a véleményen van.

E kérdés megítélését befolyásolta a válaszadók lakóhelye, életkora és iskolai végzettsége. A városban élők, a fiatalok, és magas iskolai végzettségűek valamint a libamájat soha nem fogyasztók az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy a libatömés állatkínzás, de ezekben a csoportokban is kisebbséget alkotnak a libatömést állatkínzásnak gondolók.

A kérdezettek több mint fele, 55 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a parlament alkosson törvényt a libamájtermelők érdekében, 24 százalék inkább egyetért, és 13 százalék ellenezné, hogy az országgyűlés ilyen módon védje meg a magyar libamájtermelést. A teljesen egyetértők aránya a kisvárosokban és falvakban élők között volt magasabb, mintegy 60 százalékos, a budapestiek között pedig alacsonyabb (43%). Ugyanígy magasabb értéket mértünk a libamájat évente többször fogyasztók (65%), mint a soha sem fogyasztók között (53%).

A libatömés megítélése döntő hatással van arra, hogy valaki támogatná-e egy ilyen törvény megszületését. Azok körében, akik szerint egyáltalán nem állatkínzás a libák kényszeretetése, 65 százalék volt a törvényt egyértelműen támogatók aránya, tehát több mint kétszer annyi, mint abban a csoportban, akik állatkínzásnak tartják a libatömést.

Legyen hungarikum (Oldaltörés)


Hasonló eredményeket kaptunk arra a kérdésre, hogy támogatnák-e a libamáj hungarikummá minősítését. A kérdezettek 61 százaléka értett ezzel teljesen egyet, 20 százalék inkább egyetértett, és csak minden tizedik megkérdezett ellenezné a hungarikummá minősítést. A teljes mértékben egyetértők aránya azok között volt legmagasabb (84%), akik teljes mértékben támogatnák, hogy az országgyűlés alkosson törvényt a libamáj-termelők védelmében. Szintén jelentős a támogatottsága libamáj hungarikummá minősítésének a legalább 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élők körében (71%) valamint a diplomások között.

Sokan, a megkérdezettek összességében kétharmada vélekedik úgy, hogy a hungarikummá minősítés kellő védelmet nyújtana a termelőknek. A kérdezettek 33 százaléka teljesen, 32 százaléka inkább biztos ebben, 18 százalékuk szkeptikus, és nagyon magas azok aránya, akik nem tudtak erre a kérdésre válaszolni (18%). A teljes mértékben egyetértők aránya azok között legmagasabb, akik teljes mértékben támogatnák, hogy a parlament hozzon törvényt a termelők érdekében (47%), illetve akik teljes mértékben egyet értenek a libamáj hungarikummá minősítésében (49%). Akik nem értenek egyet a törvényalkotással sem, azoknak 18%-a egyáltalán nem gondolja, hogy a hungarikummá minősítés védelmet nyújtana a termelőknek, míg mindössze 12%-uk gondolja teljesen így.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Végre lezárhatjuk az ősi vitát arról, mi okozta a dinoszauruszok kihalását

Végre lezárhatjuk az ősi vitát arról, mi okozta a dinoszauruszok kihalását

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Bumerángként üthet vissza a demokratákra a Trump elleni vádemelés

Bumerángként üthet vissza a demokratákra a Trump elleni vádemelés

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

27 éves korában meghalt a világ legalacsonyabb embere

27 éves korában meghalt a világ legalacsonyabb embere

Lezárják két órára az M1-es autópályát

Lezárják két órára az M1-es autópályát