Intézményesített pártbefolyás

Az ötpárti médiatörvény-tervezetről szóló lesújtó HVG-kritikát itt olvashatja el.

A Nemzeti Audiovizuális Médiastratégiából és annak vitájából, valamint az ötpárti bizottság munkájából és a médiahatóság megrendelésére két esztendeje készült törvénytervezetből is ötleteket merítő dokumentum a közszolgálati médiszolgáltatásokat megrendelő és finanszírozó Közszolgálati Tanácsot, a felügyelőbizottságot és a közgyűlési jogokat gyakorló Országgyűlést rendelné az intézmények fölé.

A két előbbi testületet politikailag kiegyensúlyozott, de attól független, önálló entitásként működő fórumként képzelik el, ennek érdekében tagjaikat a parlamenti ciklustól eltérő időtartamra - hat évre - választaná egy döntéssel, kétharmados többséggel, a frakciók egy-egy jelöltjéből álló bizottság javaslata alapján a törvényhozás.

A tagok nem újrázhatnának, de nem is lehetne visszahívni őket, de ha éves beszámolójuk a T. Házban egyharmadnyi voksot sem kap, a parlament hatvan napon belül új testületeket választhat. A kiosztott közpénzeket konkrét tartalmak finanszírozására rendelnék, lehetővé téve a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosítását, valamint a felesleges kapacitások megszüntetését.

A koncepció szerint a készülék-üzembentartási díj és a költségvetési támogatás mellett a bevezetendő médiaszolgáltatási és tartalomterjesztési járulékokból, valamint a kiszabott büntetések hozta bevételekből finanszíroznák. A cégformára két felvetést tartalmaz a dokumentum: zártkörű, egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként vagy - állami tulajdonban lévő - vállalkozó közintézeti formában is működhetne a javaslattevők szerint. Az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének dokumentuma egyetlen - Országos Közszolgálati Elektronikus Médiaszolgáltató Zrt. néven működő társaságba vonná össze a közszolgálati médiumokat.