Úgy értékeli, hogy ezek nem egy lappangó válsággóc tünetei. A határ mindkét oldalán, így mindenekelőtt Szlovákia magyarlakta déli részén nyugalom honol, az emberek élik szokványos mindennapi életüket, s olykor nagy tisztelettel adóznak egymás iránt. Magyar polgármesterek állnak többségben szlovákok lakta helységek élén, s fordítva. A nacionalista zavarkeltők többnyire kívülről ékeznek, gyakran a fővárosokból.
    
A továbbiakban a német lap rámutat: a kommunizmus összeomlása óta csaknem hagyománnyá vált, hogy politikusok megzavarják a mindennapok békéjét, s megpróbálják egymás ellen uszítani a népcsoportokat. Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke, Robert Fico és Gyurcsány Ferenc erről akart tárgyalni. Azonban főként csak szemrehányásokat tettek egymásnak, ahelyett hogy arról tanácskoztak volna: miként lehetne megakadályozni azt, hogy a politikai villongások átterjedjenek az emberek mindennapi életére.
    
Magyarországnak meg kell találnia  a megfelelő eszközöket a sokakat a náci rohamosztagosokra emlékeztető Magyar Gárda ellen, amelyhez huligánok és nacionalista csőcselék csapódott. Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Pártban tömörülő legagresszívabb soviniszták a kormányban ülnek. Szlovákiának végre fel kellene hagynia azzal, hogy saját hibáit és belső torzulásait magyarellenes agitációval próbálja leplezni, ahogy ezt 15 évvel ezelőtt Vladimír Meciar tette.
    
A harsány hangok nem téveszthetnek meg - fogalmaz a  lap, utalva arra, hogy a politikai uszítók tirádái a lakosság körében egyre kisebb visszhangra találnak. S ha egyesek összetűzéseket provokálnak, azért kölcsönösen a politikát terheli a fő felelősség - hangsúlyozta a Süddeutsche Zeitung.
    
A Frankfurter Allgemeine Zeitung bukaresti keltezésű írásban számolt be a révkomáromi miniszterelnöki találkozóról, illetve annak előzményeiről. A konzervatív napilap ugyanakkor megállapítja: ultranacionalista provokációk Romániában is történnek, ezek azonban nem befolyásolják a román és a magyar kormány közötti jó kapcsolatokat. Hasonlóan stabil volt a viszony Budapest és Pozsony között egészen addig, amíg ott egy - a szlovákiai magyarok pártját is magában foglaló - koalíció volt hatalmon. A párbeszéd azt követően szakadt meg, hogy a 2006. júniusi választások eredményeként a baloldali populista Robert Fico került hatalomra, s kormányához csatlakozott a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt.
    
A lap úgy értékeli: négy évvel a két ország európai uniós csatlakozása után, s a schengeni térségben történt határnyitás ellenére a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok rosszabbak, mint az autoritárius miniszterelnök, Vladimír Meciar kormányának idején, a kilencvenes években voltak.