Vásárhelyi-terv: fellendülést hoz, vagy szúnyoginváziót?
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az elmúlt évtizedek legnagyobb árvízvédelmi és vidékfejlesztési programjaként hirdeti magát. Az első árapasztó tározót a napokban adták át, a következőt tavaszra ígérik. A Tisza-vidéki településeknek ígért, a térség életminőségének javítását célzó kompenzációs fejlesztések azonban elakadtak. Az érintett tárcák pedig a kerékpárutak építését előbbre sorolták, mint egyes települések szennyvízhálózatát vagy belterületi vízrendezését.
Komplett vidékfejlesztési délibáb – így nevezte Kamarás Zsolt, Tiszaroff polgármestere azokat a részben vagy egészben elmaradt beruházásokat, melyeket a település szomszédságába épülő árapasztó tározó mellé ígért az érintett falvaknak a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) címen futó árvízvédelmi-vidékfejlesztési program. A tiszaroffi létesítmény várhatóan 2009 első félévében készül majd el, ez lesz a második a sorban.
© MTI - Vajda János |
Az első tározót múlt pénteken Cigándon adta át a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A Bodrogközben megvalósult, 16,5 milliárd forintos beruházás az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye. A 25 négyzetkilométernyi terület árvíz idején 94 millió köbméter víz tárolását teszi lehetővé, akár 25 centiméterrel csökkentve ezzel a Tisza vízszintjét. A létesítmény amúgy legkorábban a jövő tavasszal helyezhető üzembe, egyelőre csak a műszaki átadása történt meg.
A környezetvédelmi tárca honlapján elégedetten sorolja a vízi létesítményhez kapcsolt infrastrukturális és tájgazdálkodási beruházások egyidejű megvalósulását. A minisztérium szerint a Cigánd-Ricse-Tiszakarád- Nagyrozvágy-Pácin régióban elkészült a szennyvízhálózat, emellett megtörtént a belterületi vízrendezés, utak épültek. A tározó területén és környékén 3500 hektáron alakítottak ki tájgazdálkodási mintaterületet, mely az ártérre jellemző természetes viszonyok visszaállításával megteremti az ártéri gazdálkodás kereteit. A Tisza-menti települések mégsem elégedettek.
| A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése |
| Vásárhelyi Pál elképzeléseinek 21. századi továbbgondolása ugyanis nem csupán árvízvédelmi program, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű, komplett vidékfejlesztési terve is egyben – legalábbis a kezdeti elképzelés szerint. A VTT a Tisza-mente lakóinak életminőségét javító komplex árvízvédelmi programként indult, aminek egyrészről fontos eleme az infrastrukturális fejlesztés, úgy mint belvízelvezetés, szennyvíztisztítás, erdősítés és kerékpárutak építése. Másrészről a program szerves része a tervezett tájgazdálkodási beruházáscsomag is, melyek fő célja, hogy a Tisza mentén a föld újszerűen, az ártér adottságainak megfelelően legyen hasznosítható. Lényege, hogy az áradás idején felgyülemlett „felesleges” víz végigvezethető az erre kijelölt területeken, ezáltal új típusú, vízre alapozott gazdálkodásra is alkalmassá válhat a föld. A tájhasználatváltás reménye a helyi gazdákat hivatott segíteni, a megélhetési lehetőségek köre bővülne, ennek döntő szerepe lehet abban, hogy a vidék meg tudja tartani lakosságát. |
A cigándi beruházásokról szóló minisztériumi beszámoló mese habbal – mondja a hvg.hu-nak Barati Attila, Pácin polgármestere. A szennyvíz ügyén kívül minden más bűzlik: a tározó működéséhez feltétlenül szükségesnek ítélt belterületi vízrendezés az öt érintett településből négy esetben nem készült el, a kilátásba helyezett településközi útépítés pedig egy az egyben elmaradt. A tájgazdálkodási területet ugyan valóban kijelölték, a gazdák azonban eddig minimális tájékoztatást kaptak arról, hogyan tovább – mondja Barati. Cigándi kollégája, Németh Károly hozzáteszi, a tározó területén lévő föld máig magánkézben van, a körülbelül 830 tulajdonos földjét 80-100 gazda használja. Egyelőre rejtély, hogy például az a gazda, aki közel 1000 marhát nevel a tározó területén, mit kezd majd a jószágokkal, ha a tározó víz alá kerül. Támpont pedig egyelőre nincs – mondja a polgármester, legfeljebb az, hogy a kormány nem hivatalosan 2009-re ígéri azokat a programokat, melyek a tájhasználatváltáshoz nyújtanak támogatást.
Kísértetiesen hasonló a helyzet a tiszaroffi létesítmény esetében is. A még készülő tározó a Tiszaroff-Tiszagyenda-Tiszabő alkotta háromszögben terül el, így a felvázolt vidékfejlesztési koncepció közvetlenül e településeket érintené. Az árvízvédelmi létesítmény elkészülte már a kapuban, a kapcsolódó beruházások azonban még a fasorban sincsenek. A program e mikrorégiónak ugyanazokat a fejlesztéseket ígérte, mint Cigándnak és környékének, ezek többsége azonban egyelőre – a tiszaroffi polgármester fent idézett szavai szerint – csupán délibábos ígéret.
Tiszaroff és Tiszagyenda esetén az egyetlen elkészült beruházás a szennyvíztisztító rendszer, ám a hozzá tartozó csatornahálózat csak a két település lakóházainak 70 százalékát fedi le, és a munka mára pénz hiányában megállt. Sipos József tiszagyendai polgármester szerint 200-250 millió forintból mindkét településen befejezhető volna a beruházás. A belterület vízrendezése el sem kezdődött, holott a VTT kezdetekor mind a szennyvíz-, mind a belvízhálózatra száz százalékos finanszírozási ígéretet kapott mindkét falu. Az árapasztó működéséhez az említett csatornahálózatok kiépítése elengedhetetlen.
A 23 négyzetkilométeren elterülő majdani tározó árvíz idején akár 97 millió köbméternyi vízzel is feltölthető lenne, a kialakuló nyomás és a földbe szivárgó víz hatására megduzzadó talajvíz viszont belterületi vízrendezés hiányában komoly veszélyt jelenthet a gát túloldalán fekvő településekre. Hiába kapnak védelmet a falvak az áradó Tiszával szemben, ha helyette a feltörő talajvíz és a megrekedt csapadékvíz mossa ki őket. Arról nem is beszélve, hogy egy félig kész szennyvízhálózat esetén mit hoz magával az emésztőgödrökből felszínre kapaszkodó szennyvíz.
Tiszabő helyzete külön történet. A 95 százalékban romák által lakott falu első lépésben belterületi vízrendezését kérte, tekintve, hogy a szennyvízhálózat használata anyagilag már megterhelő volna a település – többségében létminimum alatt, segélyből élő – lakosságának. Ez az oka annak, hogy Tiszabő vezetésének nincs hiányérzete.
Tiszagyenda a VTT be nem tartott ígérete miatt az Észak-Alföldi Regionális Tanácsnál önerővállalással pályázott a belterületi vízrendezéshez szükséges pénzre, pályázatát forráshiányra hivatkozva elutasították, hivatkozva arra, hogy a beruházás a VTT keretében valósul meg. Tiszaroff és Tiszagyenda megkeresésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium is elismerte, hogy a belvíz ügyének megoldása a tározó működéséhez feltétlenül szükséges, a 2009. évi költségvetésben 931 millió forintot irányoztak elő e célra. A szennyvízhálózat befejezésére pedig az Észak-Alföldi Operatív Program 2009-2010. évi akcióterv keretében pályázhatnak – nyugtat meg a tárca. A cigándi tározó kapcsán érintett Pácin, Ricse és Nagyrozvány települések elmaradt belterületi vízrendezése is az Észak-Magyarországi Operatív Program forrásából valósulhat meg várhatóan 2009-2010-ben. Pácin polgármestere azonban kötné az ebet a karóhoz: amennyiben jövő év tavaszáig nem készülnek el a beruházások, nem járulnak hozzá a cigándi tározó üzembehelyezéséhez, tekintve, hogy a fejlesztések szükségességét a 2004. évi LXVII.-es, úgynevezett Vásárhelyi-törvény évekkel ezelőtt megfogalmazta.
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése indulásakor még azt hirdette, hogy az infrastrukturális fejlesztések hangsúlyos feladatcsoportjai a programnak, a településközi minőségi közlekedési kapcsolatokra elemi szükség van. Útépítés, útfelújítás ennek ellenére sem a cigándi, sem a tiszaroffi tározó környékén nem történt. Kamarás Zsolt, Tiszaroff polgármestere azt mondja, a beruházás kezdetekor a közútkezelő feltételként szabta volna a kivitelező által használt környékbeli utak felújítását, válaszként a kivitelező úgy nyilatkozott, hogy az építkezés ideje alatt nem fogja használni a mikrorégió közútjait, kizárólag földutakon közlekedik majd, így útépítésre végül „nem volt szükség”. Tiszagyenda polgármesterének tájékoztatása szerint pedig csupán ott épültek utak, ahol a szennyvízhálózat miatt feltörték, majd helyreállították az útburkolatot.
Nem szépítik az összképet a tervezett kerékpárutak sem, bár azok mind a cigándi, mind a tiszaroffi tározót szegélyező töltéskorona teljes hosszán megépültek. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) szerint Tiszaroffnál ez az út nem is nem bicikliút, hanem olyan üzemi út, mely a műtárgyak és a zsilipek könnyű megközelítését szolgálja. Homlokegyenest ellentmond ennek a közlekedési tárca tájékoztatása, amely szerint Cigándon például olyannyira kerékpárútról van szó, hogy mind a 23,8 kilométerét csatlakoztatják majd az országos hálózathoz.
© hvg.hu |
Vajon lesz-e látnivaló a tározók mentén? Cigánd, Tiszaroff és Tiszagyenda polgármestere szerint is lehetne. Mindkét tározó területén számos úgynevezett anyagkinyerő hely található, ezekről a területekről nyerték a földet a gát megépítéséhez. A polgármesterek között egyetértés van abban, hogy a kiásott föld helyén tátongó hatalmas gödrökben az eredeti tervek szerint jóléti vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmas tavak létesültek volna. A VKKI szerint – szintén Tiszaroff esetén – szó sem volt tavakról, nem is valósultak meg.
Már csak az a kérdés, mit lát majd az aszfaltcsíkról a reménybeli, kalandra éhes ökoturista? A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének árvízvédelmi jelentősége nem vitatott. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a VTT valóra váltja-e eredeti küldetését, azaz valóban komplex vidékfejlesztési programként valósul-e meg?! Kérdés, hogy elkészülnek-e azok a járulékos beruházások, melyek túlmutatnak az árvízvédelmen? Létrejönnek-e végül azok a tájgazdálkodási és infrastrukturális fejlesztések, amik az életminőség javítását, a lakosságmegtartást ösztönöznék, vagy csupán több lesz a szúnyog a környéken?!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Másfél millió lakost érint a Vásárhelyi-terv első üteme
A Vásárhelyi-terv első ütemében megvalósuló, árvízvédelemmel összefüggő fejlesztés öt megye másfél millió lakosát érinti - közölte Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke hétfőn.
Árulkodó leletek
A legjelentősebb vidékfejlesztési programként indult, de mindinkább szűken értelmezett árvízvédelmi beruházássá válik a Tisza szabályozását szolgáló Vásárhelyi-terv, amelyre olyannyira nincs pénz, hogy már a megelőző régészeti feltárások is leálltak.
Jövőre kezdik a Szamos-Kraszna-közi árvíztározó építését
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése első beruházási ütemében öt árvízszint-csökkentő vésztározó épül a Tisza-völgyben, s közülük a második legnagyobb, a 126 ezer köbméternyi vizet befogadó Szamos-Kraszna-közi kivitelezése jövőre kezdődik.
