Hozzátette, az árvízvédelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy a legolcsóbb védekezés a megelőzés, a kiépített létesítmények nyújtják a legnagyobb biztonságot. A Murán az árvízvédelmi rendszert az 1972-es árvizet követő években fejlesztették utoljára.

A 2005-ös árvíz után ismét előtérbe került a Mura védelmi rendszere. Az 1972-es árvízkor a tetőző vízszint 514 centiméter volt, ekkor másodpercenként 1580 köbméter víz vonult le. Hasonló mértékű, tetőző vízszintnél 2005-ben már csak 1.200 köbméter víz tudott levonulni másodpercenként. Az árterek jelentős mértékben feltöltődtek, a folyó lassabban tudja a vizet elvezetni, ezért az ugyanolyan vízhozamú árvizek jóval magasabb vízszintet alakítanak ki.

A folyó a 43 kilométeres, horvát-magyar szakaszon szinte végig fel van töltve, de az árvízvédelmi rendszer jelenleg már sehol sem felel meg az előírásoknak: a töltések ugyanis 4 méter helyett csak 3 méter töltés-koronaszélességgel kerültek kiépítésre.

Kiss György műszaki koordinátor elmondta, hogy a Mura árvízvédelmi rendszerének fejlesztésre két fázisban kerül sor. Az előkészítés során, mintegy 142 millió forint ráfordítással a hullámtéri, környezeti és egyéb hatásvizsgálatokat, vizsgálatokat és a tervezéseket végzik el.

Az építési munkák során a folyó szinte teljes hosszában 3 méterről 4 méterre szélesítik a töltéskoronát. Közel 30 kilométeres szakaszon magasítják a töltést, 2 kilométeren pedig a töltés altalaját erősítik meg. A töltéstest növelésével a 21 zsilipet hozzá kell majd igazítani töltéshez. A kivitelezés várhatóan 2011-ben kezdődik el és 2014-ben fejeződik be.