A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség K. Tibor és két társa ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt emelt vádat - írta közleményében a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint L. András anyagi vitába keveredett az OTP Bank Nyrt.-vel. Miután a bíróság elutasította a keresetét, elhatározta, úgy próbál meg követelésének egy részéhez hozzájutni, hogy névtelen zsaroló levelet küld Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának. A vádlottnak voltak információi a budapesti Szabadság téren található Bank Centert érintő, 2000-ben lefolytatott adóhatósági vizsgálatról. Ezzel kapcsolatban megkereste az APEH-nél korábban elnöki tanácsadóként dolgozó G. Zoltánt, aki a vizsgálat iratairól dokumentumokat adott át L. Andrásnak.

L. András kérésére 2007. november 29-én K. Tibor egy internetkávézóból e-mailt küldött a vezérigazgatónak. Ebben 50 millió eurót - akkori árfolyamon több 12,5 milliárd forintot - követelt, annak fejében, hogy az adóhatósági vizsgálat iratait ne hozzák nyilvánosságra. Mivel a megadott határidőig nem kapták meg a pénzt, a vádlottak még kétszer megismételték követelésüket, végső határidőként 2007. december 5-ét megjelölve. Csányi Sándor december 4-én tett feljelentést a rendőrségen.

A nyomozók az L. Andrásnál és G. Zoltánnál tartott házkutatás során engedély nélkül tartott lőszereket és lőfegyvert foglaltak le. Az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik - derült ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből. A rendőrség idén februárban jelentette be, hogy súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított eljárást az NNI különleges ügyek osztálya három magyar állampolgár ellen, akik 50 millió eurót követeltek egy vezető banki tisztségviselőtől.

Másnap az OTP Banknál azt közölték: a hitelintézet elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort írásban zsarolták meg, és ő azonnal feljelentést tett. A bank tájékoztatása szerint a hitelintézet egyik üzleti tranzakciójához kapcsolódtak. A zsarolás fókuszában álló irodaházzal kapcsolatos ügyletet az 1990-es évek végén külső szakértők és az APEH vizsgálta, azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta, a vizsgálatot lezárta - hangsúlyozták februári közleményükben. 

Az APEH akkori elnöke, Király László György 2002 novemberében sajtótájékoztatón jelentette be, fény derült arra, hogy 1999 májusától egy elnöki tanácsadó 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait kérdezte le az adóhivatal rendszeréből.