Az akadályok hamar jelentkeznek: ugyan 5 éves kortól kötelező az óvoda Magyarországon, de kutatások azt bizonyítják, a roma gyerekek jelentős része nem vagy nem rendszeresen jár oda. Így ők nem tanulják meg az iskolakezdésre, hogyan kell a családjukon kívüli közösségben viselkedni. Egyrészt szüleik nem szívesen viszik olyan közegbe a gyereküket, ahol ő az egyetlen cigány, s az óvodába járatás költségeit sem mindig képesek állni. Ugyanakkor a gyakran túlzsúfolt intézményeknek is jól jövő és szívesen használt érv a cigány gyerekek elutasításához, hogy az "anyuka úgyis otthon van". Így viszont a kicsik nem tanulják meg például, hogyan kell rendesen megfogni egy ceruzát, vagyis mire iskolába kerülnek, szinte már behozhatatlan a hátrányuk.

A roma tanulók iskolai sikertelensége több okra is visszavezethető, magyarázta a szociológus. A nyelvi hátrányukra például, hiszen többségük "korlátozott nyelvi kódot" tanult meg otthon, vagyis nem a középosztály által elfogadott normák szerint beszél magyarul. A másik ok, hogy a pedagógusok a kudarcaikat gyakran a halmozottan hátrányos helyzetű - többségükben cigány származású - gyerekek kezelhetetlenségével, gyengébb képességeivel magyarázzák, és emiatt csökkentik a követelményeket.

Iskolai kudarcok okozója lehet a roma gyerekek motiválatlansága is. Ez jórészt szüleik iskolázatlanságából ered, akik átörökítik gyerekeiknek saját balsikereik miatti negatív attitűdjeiket: az iskola olyan hely, ahonnan jobb kimaradni. A cigány tanulók sikertelensége családjuk rossz anyagi helyzete miatt is valószínűsíthető, többségüknek a szüleik nem tudnak segíteni, és például sokszor még megfelelő asztaluk sincs a leckeíráshoz. Sokan iskolába járás helyett már gyerekkorban pénzkereső családtaggá válnak. További konfliktusok forrása, hogy az iskola és a kvalifikálatlan szülők nem tudnak egymással kommunikálni, különösen nem együttműködni.