Cigány-magyar konfliktusok

"Tízmilliárdok mentek a roma integrációra állami és önkormányzati szinten, de ennek hatásait egyáltalán nem láthatjuk. Vagyis a romák problémáira senkinek nem sikerült eddig megoldást találnia, s ennek a rendszernek részei a roma érdekvédők is. A romák változatlan helyzetére, így saját kudarcaikra is kézenfekvő magyarázat, ha kizárólag előítélet-problémának állítják be." Interjú Krekó Péter szociálpszichológussal a roma-nem roma konfliktusokról.

A roma politikus kifejtette: a kisebbségi szervezetek politikailag megosztottak, bal- vagy jobboldali érdekképviseletként hatalmuk átmentésével, vagy hatalomra kerülésükkel foglalkoznak, ahelyett, hogy egységesen, hatékonyan lépnének fel a romákért. Hozzátette: "négyévenként meg lehet mérkőzni a választáson, de másnap már együttműködve, határozott célokat megfogalmazva kellene tenni a cigányság sorsának jobbra fordulásáért, hiszen a helyzet már több mint riasztó". Aba-Horváth István az érdekképviseleti tevékenység gátjának nevezte, hogy az elmúlt 20 évben nem került ki a romák közül olyan vezető személyiség, aki "a cigánysághoz lecsúszott magyarokat is meg tudta volna szólítani, hiszen nekik is súlyos gondjaik vannak".

Balogh Albert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat roma képviselője azt állította: a térségben igen feszült a helyzet a cigány társadalomban, hiszen közöttük 95 százalékos arányú a munkanélküliség, egyre több lakás marad közüzemű szolgáltatás nélkül, a beteg romák közül sokan a gyógyszereket sem tudják kiváltani, s az oktatási lehetőségek is egyre jobban beszűkülnek a kisebbség fiataljai számára. Megjegyezte, Szabolcsban semmit nem érzékelnek abból, hogy elindult a Roma évtized program.

Seszták Oszkár, az önkormányzat fideszes elnöke szerint a romák helyzetét tovább rontja a pénzügyi-gazdasági válság, amely még csak ezután fejti ki kedvezőtlen hatását. Az megyei politikus hatékonyabb kormányzati beavatkozást sürgetett a romák helyzetének javításáért. Bírálta - ahogy fogalmazott - a "szélsőséges csoportokat", akik - szerinte - "érdekeltek a kisebbség elleni társadalmi viszály szításában". Seszták Oszkár kijelentette: "attól, hogy a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt viszályt kelt a többség és a kisebbség között, nem változik a riasztó szociális helyzet". Balogh Artúr, a nyíregyházi cigány önkormányzat elnöke úgy vélekedett: a romák között félelmet kelt a Magyar Gárda és a Jobbik "masírozgatása", ezért a kormánynak határozottan fel kellene lépni a törvénytelenséggel szemben.