László Róbert, a PC szakértője elemzésében összevetette a választási rendszer megváltoztatására tett javaslatokat, és arra is felhívta a figyelmet, hogy azok elsősorban "taktikai célokat" szolgálnak. Utalt arra, hogy a jelenlegi rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényelne, ám előkészítő háttértárgyalások nem voltak. Hangsúlyozta, eddig nem készült semmiféle tanulmány arról, hogy a kisebb parlament csökkentené-e, s ha igen, milyen mértékben a törvényhozás fenntartásának költségeit. 
   
A miniszterelnök vasárnap azt javasolta, hogy 386 helyett 199 tagú legyen a parlament, a parlamenti képviselők tiszteletdíját rögzítsék a mindenkori átlagbér háromszorosában, szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés, csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma. A kormány javaslata szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lenne.
   
A politikai elemző cég közleményében kiemeli: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök célja egyfelől a reformhangulat megalapozása olyan javaslatok felvetésével, amelyek megfelelnek a választók alapvetően párt- és politikaellenes hangulatának, másfelől a Fidesszel szemben kialakított taktikáról van szó. Az elemzés szerint a kormány számára kedvező alapot jelent, hogy az elmúlt években minden parlamenti párt kezdeményezte már az országgyűlési képviselők létszámának csökkentését.
   
A PC várakozásai szerint megegyezés nem a most megfogalmazott kormányfői javaslat mentén várható, ezért kérdés, hogy a kormányfőnek van-e "tartalékjavaslata", amellyel készült a Fidesz elutasítására.
   
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesznek rövid távon nem érdeke olyan alapvető rendszer-átalakításokról megállapodni, amelyek növelhetik a kormány támogatottságát.
   
A PC úgy látja, a képviselői javadalmazás csökkentése növelhetné a korrupció kockázatát. A képviselői munkához szükséges háttértudás, szakértői támogatás is pénzbe kerül, így a javadalmazás csökkentésének következtében növekedne "a felkészületlen, tájékozatlan és korrupt" politikusok száma - emelik ki.
   
A választási rendszer átalakításához fűződő pártérdekeket áttekintve az elemzés megállapítja: az MSZP jelentős hátrányban van a Fidesszel szemben, így az egyéni választókerületekben jóval kevesebb mandátumot nyerne, mint 2006-ban, ezért - rövid távon - érdekében áll a listás megoldás erősítése. A jelenlegi rendszer ugyanakkor általában a nagyobb pártokat erősíti, így az MSZP számára - hosszú távon - kockázatos is lehet ennek feladása - mutatnak rá.
   
Mint írják, a Fidesz az egyéni választókerületekben nagyarányú győzelemre számíthat, ezért most nem érdeke ezek megszüntetése. A legnagyobb ellenzéki párt számára a jelenlegi erőviszonyok mellett a választási rendszer megőrzése lehet a legjobb.
   
A kisebb pártok számára a kormányfői javaslat nem hozna érdemi változást, így néhány nagyobb megye és Budapest kivételével továbbra sem lenne esélyük arra, hogy területi mandátumot szerezzenek. A rájuk leadott voksok döntő többsége az országos kompenzációs listán hasznosulna.
   
A PC a kormányfői javaslat előnyei között említette, hogy annak folyamata, a szavazatok hasznosulása a jelenleginél átláthatóbb lenne a választók számára, míg az eredmény kiszámíthatóbb a politikai erőknek. A közlés szerint az egyfordulós rendszerben kisebbek lennének ugyan a választás költségei, ám nem olyan mértékben, mint ahogy az előterjesztésben szerepel; az egy forduló nem felez meg ugyanis minden költséget.
   
A miniszterelnöki javaslat hátrányai közé sorolták, hogy a listás rendszerrel nehezebben jön létre kormányképes többség, és ezzel az eddigi rendszer fő erénye - hogy mindig megteremtette a kormányképes többséget - elveszhet.
   
A PC szerint azonban nem a képviselők száma miatt szorulna reformra a választási rendszer. Mint írják, miután az egyéni választókerületek megszüntetése megegyezés híján valószínűtlen, a legfontosabb feladat továbbra is a választókerületek aránytalanságának megszüntetése. A cég megismételte korábbi, az ajánlószelvények rendszerének megszüntetésére tett javaslatát is, amely ajánlás helyett kaucióhoz kötné a jelöltállítást. Szükségesnek tartják továbbá a kampánycsend eltörlését és a külképviseleti szavazás újraszabályozását. 
   
A PC a választókerületek aránytalansága miatt - a ferencvárosi időközi választás nyomán - januárban az Alkotmánybírósághoz fordult. Az elemző cég szerint a ferencvárosi névjegyzékeket olyan választókerületi beosztásra vonatkozó szabályok alapján zárták le és hitelesítették, amelyek - az Alkotmánybíróság 2005-ös határozata szerint - sértik az egyenlő választójog alkotmányos alapelvét.