Letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta Szabadi Béla volt politikai államtitkárra hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt az ügyész perbeszédében múlt kedden a Legfelsőbb Bíróságon. A volt kisgazda politikus ügyvédje ugyanakkor elsődlegesen felmentést kért bűncselekmény hiányában, másodlagosan viszont az eddigi ítéletek hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását azzal, hogy ne a Fővárosi Bíróságon kezdődjék újra Szabadi Béla büntetőpere. Szabadi Béla ügye most a a Legfelsőbb Bíróságon tart, amely várhatóan e héten hirdeti ki ítéletét a büntetőperben.

Szabadi Béla

Szabadi Béla és társai ellen 2001-ben indult eljárás, a Fővárosi Főügyészség először 2002-ben emelt vádat 23 vagyon elleni bűncselekmény, köztük hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás alapos gyanúja miatt. A vádirat egyfelől az államtitkár feltűnően költséges és gyakori utazásait taglalta: Szabadi 1999-ben például több mint 10 millió forintot utazott el, majd’ háromszor annyit, mint a külügyminisztérium államtitkára, ezzel az ügyészség szerint 5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott.

Sokkal nagyobb a kár a vádirat szerinti a másik ügycsoportban: a vádhatóság szerint Szabadi állami cégeket, többnyire a földművelésügyi tárca agrárcégeinek vezetőit utasította arra, hogy kössenek reklámszerződést a Torgyán-Szabadi vezetéssel működő FTC Sportklubbal, hogy így támogassák a klubot. A szerződést természetesen semmilyen marketingcél nem indokolta, hiszen a cégek között gyümölcsnemesítésre szakosodott vidéki kutatóintézet, illetve fehérje-feldolgozással foglalkozó támogatók akadtak. A vádirat szerint a kötelező szponzorkiadások nem egy vállalatnál pénzügyi instabilitást okoztak. Szabadi Bélát első ízben összesen 1,2 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásával vádolták.

Mindeközben Szabadi arra adott utasítást, hogy 1999 és 2000 között „piaci ár alatt” adjanak el Magyarország gazdaságbiztonsági készletéből több tízezer tonna lisztet és cukrot négy magánvállalkozásnak – így az ügyészség, amely szerint ezért a fentiek 850 milliós további hűtlen kezelés és sikkasztás vádjával egészülnek ki. Ebben az ügyben – akárcsak más indokolatlan exporttámogatás kapcsán - Simon László, Torgyán másik bizalmasa is vádlottként szerepel. Ahogy egy másik ügyben Szabadi mellett a sofőrje és titkárságvezetője is vádlott lett, a vádirat szerint ugyanis fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek velük, mellyel jelentős kárt okoztak a költségvetésnek. A sofőr például több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött szerződések nyomán, holott munkát nem végzett. A két botcsinálta tanácsadót orgazdasággal gyanúsítják.

Szabadi és társainak büntetőpere 2003 decemberében indult. 2006 októberében született a Fővárosi Bíróság első fokon, nem jogerősen 19 rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt államtitkárt, vádlott-társát Simon Lászlót ugyanakkor felmentette. A bírói indoklás szerint Szabadi politikai államtitkárként szokatlanul nagy hatalomra tett szert, és sajátos vezetési stílust képviselt az FVM-ben. A bíró szerint az egész minisztérium erőteljesen függött a politikustól, jelentős államigazgatási hatalmat birtokolt azáltal, hogy megkapta a miniszteri jogkörök egy részét, továbbá gazdasági hatalma is volt, tekintve, hogy több esetben ő gyakorolta az FVM cégeinek tulajdonosi jogait. Ilyen volt például a botrányai által ismertté vált Agrárinnovációs Kht., mely cégen keresztül számos kisgazda érdekeltségű vállalkozás, csoport vagy személy jutott támogatáshoz. Mivel Szabadi politikai államtitkárként hivatalos személynek minősül, a bíróság az ügyészségtől eltérően a bűncselekmények zömét hűtlen kezelés helyett hivatali visszaélésnek ítélte, egyedül a külföldi utazásokkal kapcsolatos vádpontban állapított meg hűtlen kezelést. Szabadira halmazati büntetésként legfeljebb négy és fél év szabadságvesztés lett volna kiszabható, s azzal az indoklással kapott két év felfüggesztettet, hogy a határozathozatal időpontjában már évek óta tartott az eljárás. Szabadi egyébként kezdetben előzetes letartóztatásban volt, majd házi őrizetben, később lakhelyelhagyási tilalommal sújtották, ami alól azóta felmentették.

Az ítélet ellen mind a vád, mind a védelem fellebbezett, a per folytatódott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntése nem sokat enyhített a korábbi verdikten. Bár a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében felmentették, a hivatali visszaélésekben továbbra is bűnösnek találták: a tábla helybenhagyta az első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztést, igaz, végrehajtását továbbra is felfüggesztette. Az indoklás szerint figyelembe vették a vádlott rossz egészségi állapotát, az évek óta tartó súlyos betegségét. Mivel a másodfokú ítélet a védelem szerint a bűnösség tekintetében részben ellentétes az első fokúval, az újabb fellebbezések folytán Szabadi ügye a Legfelsőbb Bíróságon folytatódhatott.

Az agrártárca egykori államtitkára mindvégig valamennyi vádpontot illetően tagadott, s koncepciós pert emlegetett. Azt mondta, olyan cselekményekért vonják felelősségre, melyekért mások kitüntetést kapnak. Szerinte esetében egyedi jogszolgáltatás érvényesült, és a tisztességes eljáráshoz való jogát többször megsértették. Hasonlókat hangoztatott a Legfelsőbb Bíróság előtt védői perbeszédében ügyvédje is, aki azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem zárult le a politikai perek időszaka a Rajk-perrel és a Nagy Imre ellen folyó koncepciós eljárással, hiszen Szabadi ellen is politikai per folyik.