Kós Rudolf

A 95 éves szerző 1956. október 23-án este éppen ügyeletben volt a Baross utcában, a II. számú Sebészeti Klinikán, így – mivel az első sebesülteket oda szállították a megostromlott Magyar Rádió közeli épületétől – első kézből számol be a forradalom alatti sebesültellátásról. A klinika minden, oda bevitt sebesültet ellátott, az összesítés szerint 378 embert, közülük 37 szovjet katonát. Amikor sebesült ÁVH-sokat és szovjet katonákat kutató forradalmárok keresték a kórházat föl, a klinika személyzete egy emberként védte a betegeket. „A klinika portásai nem engedték be az ÁVH-sokat kereső forradalmárokat. A nővérek a sebesült egyenruhásokat klinikai fehérneműbe öltöztették, a fejtáblájukra polgári foglalkozást írtak, a sebesült szovjet katonáknak pedig magyar neveket adtak.

A harcok befejezése után az „ellenforradalmár” sebesültek adatai után nyomozóknak a klinika tagjai a nagy francia sebész, Dupuytren szavaival válaszoltak, aki a francia forradalom alatt a felkelők után kutató rendőröknek kijelentette: ’Kórtermeimben felkelőket nem, csak sebesülteket láttam’ Az intézet adminisztrátorai sem szolgáltattak ki a nyomozóknak sebesültekről szóló információkat.”

A 95. évében járó Kós Rudolf sok mindenről ír: a magyar sebészet elmúlt száz évének történetéről, saját életéről, a sebészet és a politika kapcsolatáról, a XX. század legjelentősebb magyar sebészeinek szakmai pályafutásáról, a sebészeti farmakológiáról, a műtét szakmai részleteiről, stb. (Többek között az is kiderül, hogy az első orvosi altatásra 1846-ban, Bostonban került sor. A német orvosokat megelőzve Magyarországon alig valamivel később, 1847. január 11-én már altattak.) A szerző túl sok mindent akart a kétszáz oldalba belegyömöszölni. Balás-Piri László, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (azaz a XX. Század Intézet) kuratóriumi elnöke a bemutatón úgy fogalmazott: „ A könyvben minden megtalálható. ” Talán épp ez a baj.

A szerző igazából nem döntötte el, kinek szól a könyv: a szélesebb közönségnek, vagy az orvosoknak? A Sebész késsel és tollal eges részei a laikus számára nehezen érthetők, annál is inkább, mert tele vannak szakkifejezésekkel, latin definíciókkal. Ugyanakkor számos érdekes részlettel szolgál a mű. A forradalom napjaiban végzett gyógyító munka leírása mellett izgalmasak a Bakay Lajos (1880-1959) sebészprofesszorról, a hazai agysebészet megalapítójáról – egyébként a már idézett Balás-Piri László nagyapjáról – írt oldalak is.

Sz. P.