Felmentették Molnár Csabát

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Rádi Antónia

Részben bűncselekmény, részben bizonyítottság, illetve a társadalomra való veszélyesség hiánya miatt a Fővárosi Bíróság csütörtökön felmentette Molnár Csaba egykori rendőr alezredest, a Kulcsár-féle brókerbotrány korábbi főnyomozóját, illetve akkori helyettesét, Bacsi Jánost az ellenük hivatali visszaélés, illetve közokirat-hamisítás miatt emelt vádak alól.

Molnár Csaba
Utcahosszal vezet az ügyészséggel szemben
© Végel Dániel
„Kötelességszegés nem történt, célzatosság nincsen” – így összegezte a fő vádpontra vonatkozó felmentő ítéletét Vincze Piroska, a Fővárosi Bíróság (FB) tanácselnöke a Molnár Csaba egykori rendőr alezredes, a K&H-ügy korábbi főnyomozója, illetve akkori helyettese, Bacsi János elleni büntetőügyben.

Molnárékat a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal azzal vádolta, hogy egyrészt a főkolompos Kulcsár Attila – azóta elsőfokon elítélt - volt brókernek kedvezve tagadták meg első körben a nyomozást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tett feljelentés ügyében 2003 nyarán. Ezen kívül Molnár terhére rótták azt is, hogy mielőtt szabadságra ment, egy vasárnapi napon nyomtatta ki, ám a másnapi munkanapra dátumozta a megszüntető határozatot – az ügyészek szerint ez közokirat-hamisítás, ám az FB szerint noha „helytelen”, de nem veszélyes a társadalomra, így nem bűncselekmény.

A „miértre” nem adott választ az ügyészség az eljárás során: tudniillik, miért érte volna meg a nyomozóknak Kulcsár kezére játszani – mondta a bíró. Annak ellenére egyébként, hogy az eljárás az akkor már gyanúsított Kulcsár ügyészségen tett, Molnárékra terhelő vallomása alapján indult. A volt brókernek a bíróság előtt már nem volt értékelhető közlendője, jobbára „nem emlékezett”. A Molnárék elleni eljárásnak amúgy – érvelt Vincze bíró – nem azt kellett eldöntenie: annak idején az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyomozói szakmailag megalapozottan döntöttek-e a nyomozás megtagadása mellett, hanem hogy munkájuk (a feljelentés-kiegészítés lefolytatása) során követtek-e el vétkes kötelességszegést, s a válasz erre az FB szerint egyértelmű nem. „Alapos és sokirányú adatgyűjtés folyt” – szűrte le a bíró a bizonyítékokat mérlegelve. Nem mellékes: Kulcsárt az utóbb mégis elrendelt nyomozás során történetesen Molnárék fogták el.

A PSZÁF feljelentése amúgy még nem az utóbb felderített pénzintézeti csalásra, hanem „csak” hűtlen, illetve hanyag kezelésre vonatkozott: a felügyelet emberei azt sejtetették, hogy közpénzek, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. százmilliói vándoroltak magánzsebekbe a Pannonplast-részvényekkel folytatott kereskedés során. Hűtlen kezelésre azonban akkor nem utalt semmi (ilyen vádat egyébként azóta sem fogalmaztak meg a K&H-ügyben), a sztrádacégnek a feljelentés-kiegészítés során a rendőrök által begyűjtött számlája például nyereséget mutatott.

Kulcsár közlése nyomán az ügyészség azzal is megvádolta a nyomozókat, hogy az egyik későbbi K&H-s vádlott, Nagy Károly, az Autó Danubia Kft. tulajdonosa vallomását valójában ő, azaz Kulcsár mondta tollba. Ezt – a vádlottakon kívül – Nagy is cáfolta a bíróságon, ahol ez ügyben bizonyítottság hiányában mondták ki a felmentést. Az ügyész mindkét vádlott estében a bűnösség megállapításáért fellebbez.

Molnár egyébként utcahosszal vezet az ügyészséggel szemben: elhíresült „süteményes” ügyében – megismételt eljárás után – 2007 áprilisában mentették fel jogerősen. A vád akkor az volt, hogy párezer forintos ajándékokért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat.