Szabálysértést követ-e el és éppen ezért előállítható-e valaki, ha egy ünnepi zászlófelvonás alatt „Gyurcsány, takarodj!” rigmust kiabálva „üzen” a kormányfőnek? A február elsején hatályba lépett közrendvédelmi csomag értelmében igen. 

Jogvédő szervezetek és alkotmányjogászok ezzel szemben azt állítják, hogy az új szabályozás aggályos, egyes részei pedig egyenesen alkotmányellenesek. Szabó Máté ombudsman hétfőn közölte, hogy a gyülekezési és a személyes szabadsághoz való joggal, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadsággal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt vizsgálatot indított a március 15-iki rendőri intézkedésekkel kapcsolatban.

Gyurcsány Ferenc és felesége a Kossuth téren © MTI

A gyakorlatban először most vasárnap tesztelt közrendvédelmi csomag részben a büntető törvénykönyvet, részben pedig a szabálysértési törvényt módosította: olyan tényállásokat iktatott be, amelyekkel büntethetővé teszik a rendezvények megzavarásának különböző fokozatait – magyarázta a hvg.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.

Az új szabályozás szerint bűncselekményt követ el, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz mást a gyülekezési jogának gyakorlásában, illetve szabálysértésnek minősül, ha ugyanebben a jogában valaki „jogtalanul akadályoz” másokat. „A rendőrség tehát jogtalan akadályozásnak ítélte azt, hogy bizonyos urak azt kiabálták: 'Gyurcsány, takarodj!'. Holott szerintünk már az is problematikus, ha nem büntetőeljárást, hanem csupán szabálysértési eljárást indítanak ennek alapján” – mondta Kádár, aki szerint egy hivatalos zászlófelvonás amúgy sem tekinthető a gyülekezési törvény szerinti rendezvénynek, tehát akadályozni sem lehet.

De ha bele is illene a gyülekezési törvénybe a rendezvény, a Helsinki Bizottság társelnöke szerint akkor is felmerül a kérdés: arányos reakció-e egy teljesen békés magatartásra (amilyen az egyébként jogellenes tartalmat nem hordozó bekiabálás vagy egy transzparens felmutatása) a rendőri igazoltatás, előállítás, esetleg feljelentés? „Szerintem nem. És arra a kérdésre is nemmel válaszolnék, hogy a rendőrség vajon jól alkalmazza-e ezt a szabályt?” – mondta Kádár. Hozzátette: az új szabályozás ráadásul annyira értelmezhetetlen és kiszámíthatatlan, hogy a jogbiztonság követelményének sem felel meg. Példaként a „jogtalan akadályozás” kifejezést említette, ami szerinte nagyon tágan értelmezhető. „Abban egészen biztos vagyok, hogy ha két ember felmutat egy transzparenst, azzal nem akadályoznak jogtalanul egy rendezvényt” – utalt arra az esetre, amikor a rendőrök két olyan férfit igazoltattak, aki Felelős kormányt! feliratú táblával tiltakozott. Igaz, utóbb a rendőrség is megállapította, hogy a demonstrálók nem követtek el szabálysértést. Tóth Gábor rendőrfőkapitány ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a rendőrök nem értékelték megfelelően a helyzetet, hibáztak, de nem vonják őket felelősségre.

Alaposan megvizsgálták

Belső vizsgálatot rendelt el a budapesti rendőrfőkapitány, miután a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy március 15-én a Kossuth térről előállított két férfit a Gyorskocsi utcában meztelenre vetkőztettek és „alaposan megvizsgálták testrészeiket” a rendőrök. A férfiakat a lap szerint azért állították elő, mert a téren hangosan kiabálták a „Gyurcsány, takarodj!” és a „Hazaáruló!” rigmusokat.

Az új szabályozást minden bizonnyal az a politikai igény „ihlette”, hogy a kereplőkkel, síppal tiltakozó kormány- és polgármester (és meleg- és kender- és egyéb-) ellenes tüntetőket távol tartsák, illetve rendőri segédlettel eltávolíthassák az általuk kiszemelt rendezvényekről. Erre utal az is, hogy a törvény indoklásában kiemelik a rendezvények hangkeltő eszközökkel történő „megzavarását”. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint azonban amíg egy rendezvényen nem történik erőszakos cselekmény, belefér az ilyen formájú véleménynyilvánítás. „Ki lehet fütyülni a politikusokat, lehet sípolni, kerepelni” – véli Kádár András Kristóf.

Noha a csomag már a hatályba lépése előtt kiverte a biztosítékot a jogvédőknél, alkotmánybírósági normakontrollt korábban egyik szervezet sem kért, Sólyom László pedig fenntartások nélkül aláírta. A március 15-ei események tanulságát látva viszont a Helsinki Bizottság és a TASZ most az Alkotmánybírósághoz fordul. Szikinger István alkotmányjogász szerint a testület várhatóan sok mindent hatályon kívül helyez majd a csomagból, mivel az nem felel meg az AB által kidolgozott büntetőjog követelményének. Szikinger a hvg.hu-nak kifejtette: rossz az egész szabályozás, a csomag pedig arra szolgál, hogy a rendőrök „bárkit el tudjanak vinni”.

D. A.