A Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. (CPR Kft.) Nyuzó Péterrel szemben – aki egyébként ügyvéd – több eljárást is indított, hogy a férfi által be nem fizetett parkolási díjakat behajtsa. Nyuzó azonban nem tartja jogosnak a cég követelését, mondván, a kft.-nek nincs arra vonatkozó érvényes szerződése, hogy a parkolási díjak befizetését kikényszerítse. Ezt viszont a díjtartozások behajtása miatt indított perekben – eljárási okokból – nem vette tekintetbe a bíróság, ezért az ügyvéd külön eljárást indított, kérve, hogy az ítész állapítsa meg, hogy az a jogviszony, amelyre a CPR Kft. a parkolási díjak beszedésénél hivatkozik, nem jött létre.

A parkolási kontraktus az Alkotmánybíróság határozata szerint a közterület-tulajdonos önkormányzat és a gépjármű használója közötti polgári jogi szerződés. Az önkormányzat a közterületek használatával kapcsolatos feladatokat és jogokat, így a parkolás szervezését, illetve üzemeltetését átengedheti másnak. Ezt természetesen érvényes és hatályos szerződésnek kell tartalmaznia.

A Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása – amelynek tagjai az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XII. kerületi önkormányzat – azonban nem a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel, hanem a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft.-vel (CPSZ Kft.) kötött szerződést 2000. március 13-án – mutatott rá Nyuzó Péter, hozzátéve: a kontraktus a parkolási rendszer kialakításáról és üzemeltetéséről szólt. Ebből legfeljebb az következne, hogy a beszedett várakozási díj, pótdíj és díjkülönbözet a Centrum Parkoló Szolgáltatót illeti meg, noha a szerződés erről nem rendelkezik.

„Arra viszont nincs adat, hogy a CPSZ az üzemeltetéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettséget másra, így a CPR Kft.-re átruházta volna úgy, hogy ahhoz az önkormányzatok is hozzájárultak” – mondja a felperes, hangsúlyozva azt is, hogy a CPR Kft.-t csak a szerződés létrejötte után négy hónappal, 2000. július 11-én jegyezték be a cégbíróságon. „Ennek alapján a CPR a szerződés aláírásakor nem volt jogképes, tehát jogokat és kötelezettségeket sem szerezhetett a megállapodásban szereplő dolgok tekintetében.”

Igaz, az iratban szerepel az, hogy a CPSZ később létrehoz egy céget a parkolási szolgáltatás elvégzésére, de azt a dokumentum nem tartalmazza, hogy milyen üzemeltetési jogokkal rendelkezik majd az új társaság. A CPR-nek szerződnie kellett volna az önkormányzatokkal, ám ez elmaradt. „Legalább is erre lehet következtetni, mivel ilyen okirat nem került elő” – mondta Nyuzó Péter. „Még a 2003-ban módosított szerződés sem említi meg a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t.”

Ellentmondásos szerződések

A 2000-ben aláírt dokumentumban az áll, hogy nyilvános pályázaton kell kiválasztani a parkolás üzemeltetőjét, míg a 2003-as irat szerint zárt tenderen kell dönteni a megfelelő cégről. Akár így, akár úgy, a nyertes a CPSZ lett. A szerződés szerint a kft. működteti a felsorolt kerületek parkolási rendszerét, amiért fizet, az üzemeltetésre pedig – mint említettük – külön céget hoz létre.

Az ügyvéd megjegyezte, az önkormányzatok gazdálkodási rendjével egyébként is összeférhetetlen volna, hogy egy érvényes pályázat nyertesével szemben harmadik személyt helyezzenek előtérbe egy egyoldalú nyilatkozat által. Ha a parkolásra vonatkozó üzemeltetési jogot a kerületek át akarták adni, akkor ezt csak újabb pályázat és szerződés révén tehették volna meg. Ami pedig nem történt meg.

„A Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulás tagjai nyilatkozatot adtak ki arról, hogy CPR Kft. a parkolási díjakat és pótdíjköveteléseket perekben érvényesítheti. Ez a papír azonban, még ha szerződési nyilatkozatnak kell is tekinteni, akkor sem jelenti azt, hogy a parkolási díjak jogosultja a cég. Ugyanis csak az egyik fél írta alá, és a hatályos jogszabályok szerint egy közút üzemeltetője ilyen egyoldalú nyilatkozatot nem adhat ki jogosultság átruházásáról.”

Nyuzó Péter elmondta, hogy van még egy további nyilatkozat is, amelyre az alperesek hivatkoznak. Ez a 2000. március 13-án keletkezett üzemeltetési szerződés megerősítésére vonatkozik, és már a CPR-t nevezik meg benne a parkolás üzemeltetőjeként. A polgári jog szabályai szerint azonban ez csak az ingyenes engedményezés szabályai szerint értékelhető. Azt viszont az önkormányzatoknak az államháztartási törvény tiltja, a nyilatkozat tehát semmis.

Érvénytelennek véli a felperes a nyilatkozatokat azért is, mert a CPR nem írta alá őket. Emiatt a papír a szerződésekre vonatkozó kötelező alakisági szabályoknak sem felel meg. „A CPR ráutaló, elfogadó magatartása nem elég. Ezek alapján pedig nincs olyan érvényes, hatályos szerződés az önkormányzatok és a CPR között, amelynek alapján a kft. parkolási rendszert üzemeltethet és abból származóan díjköveteléseket érvényesíthet.”

A felperes megjegyezte, a pert azért indította, hogy a bíróság tisztázza végre, a Centrum Parkoló Rendszert milyen jogosultságok illetik meg. „Enélkül a parkolási díjakat vagy az illetékes közterület tulajdonos önkormányzat, vagy a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft. kérhetné” – tette hozzá.  „És ha ez így van, akkor a CPR évek óta jogtalanul szedi be más(ok) helyett a parkolási díjakat és pótdíjakat. Ezeket a pénzeket pedig az elévülési idő figyelembe vételével visszamenőleg azok is visszakövetelhetik, akiktől ez idő alatt beszedték, behajtották. Továbbá a CPR vagy az ő jogára hivatkozva indított (Creditexpress, ZEECapital, Intrum Iustitia), folyamatban lévő perek – mintegy tizenötezer – és behajtások is leállhatnak, az elévülés miatt pedig nem lesz olyan vállalkozás, amely ezeket a pénzeket később követelhetné.”

Amennyiben nyer – tette hozzá Nyuzó Péter – a CPR tízezer pert kaphat a nyakába a már megnyert, behajtott és elköltött pénzek miatt, s ezek anyagi vonzata komoly gondokat okozhat a cégnek.