Bár a romagyilkosságok vélt elkövetőit augusztus végén a rendőrség elfogta, nem sokkal később száznál is több magyarországi roma jelezte, hogy Kanadába kíván vándorolni. Ők maguk a nyilvánosság előtt nem mutatkoztak, Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét azonban olyan nyilatkozat aláírására kérték, amelyben „igazolja”, hogy hazánkban diszkriminálják a romákat, s ellenük terrortámadásokat követnek el.

Kolompár ebbe nem ment bele, ám nem kétséges, hogy miért lett volna szükség a dokumentumra. Menekültstátuszt ugyanis még Kanadában sem adnak a magyar romáknak, ilyenre az elmúlt másfél évben egyetlen példa sem volt. Ahhoz, hogy ezt megadják, nem elegendő általában a környezet előítéletességét bizonyítani, hanem kifejezetten a személyes fenyegetettséget kellene igazolni valahogyan. A romagyilkosság-sorozat ugyan a romák elleni rasszizmust bizonyító, súlyos érv, ám ahhoz még mindig kevésnek tűnik, hogy ennek révén az adott kivándorló családok bizonyítsák saját üldöztetésüket.

Az elmúlt másfél évet emlegettük, nem véletlenül: Kanada csupán tavaly márciusban törölte el a vízumkényszert Magyarországgal szemben, a kivándorlás tehát azt követően indult meg újra. Berta Krisztina, a Külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője korábban sejtetni engedte, hogy valamifajta szervezettségre utal a menedékkérők számának folyamatos emelkedése. Tavasz óta - lassan felduzzadva - havi 180-200 főre emelkedett a kiutazók száma, s tavaly március óta összesen 1700 személy kért menedéket. A történethez egyébként hozzátartozik, hogy roma kivándorlókról bizonyossággal csak a Kolompár által emlegetett csoport esetében beszélhetünk, a többi, Magyarországról kiutazott menedékkérő esetében származásukra csak különféle elbeszélésekből következtethetünk.  
 
Félrefordított hír

A kanadai bevándorlásiaknál egyébként nem okvetlenül a magyarok verték ki a biztosítékot, hiszen nagy számban fogadnak csehországi és mexikói menedékkérőket is. Sőt a legfrissebb, kanadai miniszteri látogatásról és "ultimátumról" szóló hír egyszerű félrefordításon alapulhat, az eredeti cikkben ugyanis szó sem volt arról, hogy Jason Kenney bevándorlási miniszter repülőgépe egyenesen Budapest felé tartana. „Kenney már júniusban itt járt, hogy egyeztessen a megnövekedett menekültáradat visszafogásáról. Gyakoribbá vált az információcsere, ebből is tudjuk, hogy a roma sorozatgyilkosok elfogása dacára a kivándorlók száma nem csökkent” – mondta a hvg.hu-nak Berta Krisztina.

A budapesti kanadai nagykövetség, a bécsi összekötőtiszt, az igazságügyi tárca, a szociális tárca és a külügyminisztérium alkotják azt a szakértői bizottságot, amelyet a kanadai migrációs hullám kezelésére hoztak létre. A magyar kormányszervek a belpolitikai oldalon főként azt próbálják a roma szervezetekkel tárgyalva tudatosítani, hogy menekültstátuszt nem sok eséllyel kapnak a kivándorlók, de a legális munkavállalás előtt szabad az út.

Csehországi romák Kanadában

Az észak-amerikai ország nem véletlenül vonzó úti cél: a vízummentesség mellett ez az állam látja el a legtovább és a legnagyvonalúbban a menekültstátuszért folyamo-dókat. Ez költséges mulatság, ezért a kanadai kormányzati stratégia most az, hogy a kérelemért folyamodók számát igyekeznek csökkenteni. Pár hónapja aktivizálták bevándorlási összekötő tisztjeiket, akik a nagyobb európai átszállóhelyeken (Kanadába nincs közvetlen légi járat Budapestről) megkísérlik kiszűrni azokat, akik valamilyen szempontból gyanúsak. Olyanok, akik a szó klasszikus (a menekültekről szóló genfi konvencióban vázoltak szerinti) értelmében nem menekültek, de a vélelmezés szerint visszaélnek majd a bőkezű ellátórendszerrel. Ilyen tisztekkel Bécstől Isztambulig bármelyik kanadai járaton összefuthatunk.

A tiszt vélelmezése persze diszkriminatív is lehet, volt is ebből botrány, amikor Nagy-Britannia 2001-ben, tehát még Csehország EU-csatlakozása előtt alkalmazott hasonló szűrőt a prágai reptéren, s tagadta meg hat roma személy Angliába utazását, pusztán abból a sejtésből kiindulva, hogy menekült státuszért folyamodnak majd.

Kanada másik válasza a bevándorlási hullámra a menedékjogi procedúra lerövidítése. A jogszabály ugyan még csak készülőben van, de elfogadása után az országba érkezők menedékkérelmét két lépcsőben bírálják majd el. Első körben gyorsított eljárásban kiszórják azokat, akiket – például a származási ország alapján – esélytelennek gondolnak, s az érdemi elbírálás csak a többieket illeti majd meg. A Magyarországról, egy Európai Unió-s országból érkezőket persze biztonságos származási ország állampolgárainak tekintik a kanadai hatóságok, vagyis alapvetően nem tekintik őket üldözöttnek. (Ez hasonlóan működik az EU-ban, s még a célországként népszerű Svédországban is: a tagországok a magyar állampolgárok menedékkérelmét érdemi vizsgálat nélkül utasítják el. Egyedül a belga hatóságok folytatják le EU-s állampolgárok kérelme esetén is a rendes menedékjogi eljárást, de ez messze nem azt jelenti, hogy a kérelmező menekültstátuszt kap.)

Menekültek, de csak a gondok elől

Arra, aki mégis kijut és s menekültstátuszért folyamodik, a borítékolható elutasítás után azonnali kiutasítás vár. Sok magyar család ekkor jut el a magyar konzulátusra, s kér anyagi segítséget; mivel annak idején minden hazai ingatlanukat és ingóságukat felszámolták, a hazaútra sincs pénzük.

Csehországi romák a kanadai nagykövetség előtt

A gyorsított eljárás s az új jogszabályok bevezetése miatti aggályait fogalmazta meg a kanadai menekültügyi jogvédő szervezet, a Canadian Council for Refugees, amely nyílt levélben fordult Stephen Harper kormányfőhöz, felhívva a figyelmét arra, hogy Kanada a saját maga által vállalt emberi jogi kötelezettségeket szegheti meg az új intézkedések bevezetésével. Egyúttal arra kérik a kormányt, változtasson tervein.

Van azonban jó hír a Kanadába igyekvő romáknak és nem romáknak, emlékeztet a külügy munkatársa: menekülstátuszt ugyan nem, de munkalehetőséget könnyű találni, feltéve persze, ha a kiutazó munkavállalási engedélyért folyamodik. „Sok magyarországi roma család csak a gondok elől menekül, amikor Kanadát választja, s talán azt hiszi, itt is majd munka nélkül eltartja őket az állam. Ők csak panaszkodnak, s egy idő után vissza is fordulnak” – meséli a hvg.hu-nak az Edelényből Montrealba került Gagyi Gyula.

A roma fiatalember orvosi kezelésére utazott nyáron a tengeren túlra, felesége jelenleg munkát keres, de kint élő ismerősei tapasztalataiból úgy látja, Kanada kifejezetten nyitott és befogadó ország azoknak, akik dolgozni akarnak. „A helyi hatóságok amiben tudnak, segítenek, s sokan ma már kanadai állampolgárnak számítanak” – meséli, de azért azt is hozzáteszi: legjobb lenne, ha mindenki otthon tudna boldogulni.

Kiricsi Gábor