A Politológus Hallgatók Országos Egyesületének budapesti rendezvényén Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője azt mondta: a Jobbik áttörése a közvélekedéssel ellentétben nem a tavalyi európai parlamenti választáson, hanem 2006 őszén történt meg.

Vele egyetértve Körösényi András egyetemi tanár arról beszélt: a Jobbik vezetői és szimpatizánsai akkor úgy érezhették, hogy a Fidesz megalkudott, lemondott a kormány megbuktatásáról. A Jobbik megerősödésének további okaként az etnikai ellentétek, mindenekelőtt a cigányellenesség politikai témává válását nevezte meg.

Az ELTE professzora szerint azonban kérdéses, hogy a Jobbik a parlamentbe jutva meg tudja-e őrizni népszerűségét, vagy hullócsillagnak bizonyul. Mint mondta, a nemzetközi példák az utóbbit valószínűsítik. Körösényi András hozzátette, az áprilisi parlamenti választás fő kérdése, hogy a Jobbik megerősödése okán háromosztatúvá válik-e a legalább tíz éve kétpólusú magyar pártrendszer. Mint mondta, elképzelhető, hogy a Jobbik "középre tolja" a Fideszt, amely így centrumpozícióba kerülhet.

Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint azonban valószínűbb, hogy a Fidesz és a Jobbik a jobboldali szavazók megnyeréséért egymással fog megküzdeni. A szocialista párt esélyeiről szólva Csizmadia Ervin azt mondta, a magyar történelemben az MSZP-hez hasonló pártkonglomerátumok rendre elértek teljesítőképességük végére, így elképzelhető, hogy egy hosszabb jobboldali korszak veszi kezdetét.

Gyurcsány Ferenc jövőbeli szerepvállalásáról Hegedűs István elmondta: véleménye szerint "elég nagy katasztrófa lenne" a visszatérése, mivel akkor folytatódna a közte és Orbán Viktor közötti párharc, amely a korábbinál is erősebb megosztottságot okozott.