Az NBH honlapján olvasható tájékoztató szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó munkatársak feladataikat a civil öltözködési normáknak megfelelő ruházatban látják el. Egyenruha viseletét törvényi szabályozás nem írja elő számukra. A tábornoki karhoz tartozó vezetői állomány a honvédelmi előírásoknak megfelelő egyenruhát visel.

A Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos állományú munkatársai, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti besorolású alkalmazottai szolgálati igazolvánnyal rendelkeznek. A kinyitott okmány bal oldalán található a világos bronzszínű, dombornyomatú, fémből készült szolgálati jelvény; a felső részen a Magyar Köztársaság, alatta félkörívben a Nemzetbiztonsági Hivatal felirattal. A félköríves szövegrészen belül a nemzeti színekben végződő szalagon a jelmondat, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jelképe, a kerecsensólyom helyezkedik el. A jelmondat alatt található a Magyar Köztársaság címere két babérág ölelésében, illetve a szolgálati jelvény sorszáma tölgyfalevelek között.

Az okmány jobb oldalán található az NBH munkatársának nevére kiállított, halványzöld, számítógépes rajzolatrendszerrel védett plasztikkártya, amelynek bal felső részén a Magyar Köztársaság, alatta -  kék színű díszítősávban - Nemzetbiztonsági Hivatal felirat látható. A díszítőszalag jobb oldali részén a Hivatal jelképének hologramja látható. Közvetlenül a díszítőszalag baloldali része alatt az állományviszony, illetve az alkalmazási jogviszony megnevezése - hivatásos, köztisztviselői, vagy közalkalmazotti állomány, munkavállaló, szerződéses alkalmazott - olvasható. A hosszirányú tengely középső sávjában baloldalon a munkatárs arcképe, mellette neve helyezkedik el, illetve - hivatásos állomány esetében - a név alatt a rendfokozata, valamint a hivatal jelképe található. 

A plasztikkártya alsó részén, a jelvényen is feltüntetettel megegyező sorszám, valamint az érvényességi idő szerepel. A hátoldalon a fegyverviselésre jogosultság igazolása, a főigazgató aláírása, a hivatali pecsét, továbbá talált igazolvány kezeléséről szóló rendelkező sor, valamint egy holografikus biztonsági mező található.

A Nemzetbiztonsági Hivatal állományában dolgozók szolgálati igazolványukat nem adhatják át másnak. A hivatal nevében eljáró, fellépő személy azonosítása a bemutatott igazolványban feltűntetett név és sorszám feljegyzésével történhet. Ha a Nemzetbiztonsági Hivatal nevével vagy a szolgálati igazolvány jogszerű használatával kapcsolatos visszaélés gyanúja merülne fel, akkor a hivatalnál lehet bejelentést tenni.

A Polgári Törvénykönyv értelmező rendelkezései alapján a szolgálati igazolvány közokiratnak minősül, annak hamisítása, illetve az azzal történt visszaélés így közokirat-hamisításnak minősül. Ha a visszaélés gyanúja valósnak bizonyul, a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentést tesz az illetékes hatóságoknál, illetve a bejelentőt tájékoztatja a megtett lépésekről. Az NBH sem a honlapján közzétett tájékoztatóban, sem az MTI-nek küldött közleményében nem tér ki arra, hogy miért éppen most közölték a munkatársaik azonosítását elősegítő formulákat. Az ügy aktualitását az adja, hogy Rónai Attila egy közösségi videomegosztó oldalon közzétett felvételen azt állította: magukat a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársaként megnevező férfiak arra kényszerítették, hogy vesztegetéssel vádolja meg Kósa Lajos debreceni polgármestert és a város vagyonkezelő cégét.

Kontrát Károly (Fidesz) szerdai sajtótájékoztatóján azt követelte a titokminisztertől, hogy azonnal adjon számot arról: valóban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) emberei kényszerítettek-e egy férfit arra, hogy Kósa Lajosról lejárató vallomást tegyen. Az ellenzéki párt képviselője szerint bebizonyosodott, hogy a szocialisták politikai célokra használják fel a titkosszolgálatokat. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája erre reagálva az MTI-vel azt közölte: hamisak azok az állítások, amelyek az NBH-t bármilyen módon összekapcsolják azzal, hogy kikerült a világhálóra a debreceni polgármestert vádoló anyag. A közlemény szerint az NBH Rónai Attilával, a videón szereplő személlyel semmilyen kapcsolatban nem állt, és így nem is alkalmazhattak vele szemben semmiféle pressziót és kényszerítést.

bne \ btz

MTI 2010. április 9., péntek