Inkább a pártok temetésének, mint a születésének a korszaka van most – felelte a moderátori föladatokat magára vállaló Magács László rendezőnek, a Merlin Színház igazgatójának a kérdésére Csepeli György szociálpszichológus, az ELTE egyetemi tanára, volt SZDSZ-es államtitkár. Szerinte az elmúlt húsz év pártrendszere – figyelembe véve a választás első fordulójának eredményét – megszűnt.

Csepeli úgy vélte: az ellenzéknek nem lesz lehetősége érdemben hatni a politikára, és az ország visszatér a húsz éve elhagyott, a többpártrendszer előtti kiindulóponthoz. A munkatársai által készített kutatás eredményére hívta föl a figyelmet. A kutatás egy adott ország társadalmán belül megkülönböztet cselekvőket, szenvedőket és lázadókat. Keletről Nyugatra a cselekvők aránya nő. Magyarország lakosságának hetven százaléka szenvedő, huszonegy lázadó és kilenc cselekvő. Svédországban ugyanezek az arányszámok: kilenc, huszonöt, hatvanhat.

Nincs közösségi élet Magyarországon, az emberek a tévét bámulják. Ezt már Bruck Gábor pszichológus, a Sawyer Miller Group és a Szabad Európa Társaság elnöke állapította meg, aki szerint nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban is lehet gödörben lenni, a különbség az, hogy ott kimásznak a gödörből. Erre Karácsony Gergely szociológus, a Lehet Más a Politika kampányfőnöke és várhatóan leendő országgyűlési képviselője úgy kontrázott: Magyarországon sokan lesznek öngyilkosok, „de azért a többség nem”. Mint hozzátette, ezzel az érvvel győzte meg pártja vezetését arról, hogy az „Igen, lehet” szlogen hatásos. Bruck ezt azzal egészítette ki, hogy az emberek mindig arra szavaznak, aki a reményt, a jövőt ígéri.

Karácsony szerint húszévente vannak trendfordulók a politikában. A nyolcvanas években a mostani magyarországihoz hasonló folyamatok zajlottak le Nyugat-Európában, ahol megerősödtek a zöldek és a szélsőjobb. „A kampány végén azt éreztem, hogy az emberek vártak valami fölszabadítót, és ezt sokan az LMP-ben találták meg” – vélte. Mint fogalmazott, mindig szembementek a mainstreammel, például nem vettek föl nyakkendőt (vagyis egyáltalán nem mentek szembe a mainstreammel – Sz. P.), nem volt a kampányban egy főarcuk, viszont kétszázhúsz oldalas programot írtak, míg a többiek jóval kevesebbet. „Meg akartuk törni az összes viselkedésmintát a politikában” – mondta. Az is újdonság volt, hogy a párt pénzt kért a választóktól – össze is jött tizenkét millió forint. Hozzátette: az LMP-nek erős gyökerei vannak a magyar civiltársadalomban, képviselőjelöltjeik hatvan százaléka korábban különböző helyi civilszervezetek, főleg zöldszervezetek aktivistája volt. „Ezek az emberek pontosan tudták, hogy miképp kell költséghatékonyan kommunikálni, hogyan kell embereket mozgatni.”

Nem olyan könnyű szeretni az LMP-t – vélte Bruck, hozzátéve, hogy fogalma sincs, a párt mit akar. A Jobbiknál és a Fidesznél ez tudható volt: Magyarország a magyaroké, illetve az MSZP húzzon el. Az MDF-nél, az LMP-nél és az MSZP-nél azonban nem volt látható ilyen üzenet.

Csepeli szerint az SZDSZ eltűnésével nagy űr keletkezett Magyarországon, és az LMP ezt a hiányt be tudta tölteni. Hozzátette: az LMP az önkormányzati választáson ősszel Budapesten nagyon jó eredményt érhet el. Arra figyelmeztette azonban Karácsonyt, hogy a parlament „bedarálja” az LMP-t, és jól teszik, ha nem ott politizálnak majd, inkább az önkormányzatokban próbálnak a központi hatalom ellensúlyává válni. Ha az önkormányzati választásokon is tarol a Fidesz, „akkor a Magyar Élet Pártja jön”, az Országgyűlés pedig díszletparlament lesz, „mint a Nagy Népi Hurál”.

A volt államtitkár néhány szakpolitikai témában – mint tandíj, egészségbiztosítás, önkormányzati reform – szerette volna Karácsonytól hallani az LMP álláspontját. Szerinte ezeken múlik az ország jövője és nem azon, „hogy van-e nyakkendő rajtad vagy nincs”. Ezt vitatva a kampányfőnök azonban kitérően válaszolt: szerinte inkább az a fontos, hogy pártja bevisz-e egy más, az eddigiektől eltérő habitust a politikába. „Az igazi célunk, hogy az embereknek a politikával kapcsolatos elvárásait megváltoztassuk” – fűzte hozzá Karácsony. Előbb-utóbb elő kell állni a farbával – reagált Csepeli.

A politika „egy nagyon kemény szakma”, ahol nagyon sok mindenhez kell nagyon érteni – folytatta a volt államtitkár gondolatmenetét Bruck. Az LMP nem gyermeteg társaság: komoly szakmai és intellektuális teljesítményt képes fölmutatni – riposztozott Karácsony, aki ezt azzal egészítette ki, hogy leendő képviselőik nagy része több évet dolgozott a civilszférában, komoly politikai alapokat szerezve ezzel. Hozzátette: neki nem az a dolga, hogy a program minden részletét ismerje, hanem, hogy el tudja adni.

A közönségből elhangzott: Bokros abba bukott bele, hogy igazat mondott és nem ígérgetett felelőtlenül. A Fidesz és az LMP viszont mintha kicsit rejtegetné a programját. Ezt vitatva Karácsony úgy felelt: Bokros nem abba bukott bele, „hogy kimondta, amit gondolt, hanem abba, hogy rossz társaságba keveredett”. Úgy folytatta: „a Bokros-projektben tizenöt százalék simán benne van, én azt gondoltam, hogy az MDF simán ott lesz tíz százalék fölötti eredménnyel”. Szerinte azon a négy helyen, ahol az MSZP-s jelöltek visszaléptek, az LMP nyerni fog, de az MSZP nem nyert volna.

A szintén a közönség soraiban ülő Geberle Erzsébet SZDSZ-es országgyűlési képviselő arra figyelmeztetett: a civil mozgalomban szerzett tapasztalatok kevesek lesznek a parlamentben.

A hvg.hu-nak nyilatkozó Bruck Gábor az MDF kampányáról azt mondta, az nagyon rossz volt. "Egyszer ígéri a szikrázóan logikus programot és Bokrost, aki a következő héten elmegy kolbászt tölteni meg táncolni, nincs mögötte tényleges párt. Mindarra, ami az emberek többségét érdekli, ő nem válaszolt” – mondta Bruck, aki emellett úgy látja: a demokratikus közép lehetséges MDF-szavazói közül a többség az LMP-t választotta. Arra a kérdésre, hogy nincs-e ebben ellentmondás, hiszen Bokros piacpárti, az LMP pedig nem az, Bruck úgy felelt: „Szerintem nem ez mozgatta a szavazókat, hanem az, hogy ne a két nagypárt – a Fidesz és az MSZP – legyen, és keresték, hogy ki. Azért mentek át sokan az MDF-től az LMP-hez, „mert az MDF kampánya összeroggyant, hiteltelen kampány volt, az emberek nem hitték el a végén, hogy a párt bejut a parlamentbe, az MDF vezetői pedig egymásnak estek. Ha egy párt nem tudja megszervezni a saját kampányát, akkor hogy tudná a politikát megszervezni?”

A szakember szerint a bokrosistáknak – legalábbis egyelőre – semmiképpen sem érdemes pártot alapítaniuk. „A liberalizmust valakik újra fogják építeni, hogy milyen formában, nem tudom. Sok függ attól, ahogy mit tesz a kormány. A kormány léphet annyira rosszat, hogy pillanatok alatt újra erősödni fog a liberalizmus, de most, rövid távon nem látom erre az esélyt. Az önkormányzati választásokig biztos, hogy nem.” Bruck szerint „politikai értelemben” az LMP liberális: vállalja a szabad választásokat és a politikai szabadságjogokat. Lapunk fölvetésére, hogy ettől az LMP legföljebb demokrata, de nem liberális, Bruck azt mondta: „Lehet, hogy igaza van. Az LMP demokrata párt.”

Szegő Péter