Újlengyel első utcájától 660 méterre, egy tanyától pedig csak 413 méterre lenne a több tízezer sertés - hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). Az előírt védőtávolság 500-1000 méter között van, és jellemzően sokkal kisebb telepeknél is előírják az ezer métert. Így az MTSZ szerint teljesen jogszerűtlenül működne a telep.

A telepről készült első hatástanulmányban véletlenül lehagyták Újlengyel legközelebbi utcáját, így a telep és a házak közötti távolság több mint ezer méter lett. Ebben a tanulmányba a telep ammónia hatósugarát 818 méterben adták meg. A második hatástanulmányban már megtalálható a 660 méterre lévő utca, de az ammónia hatótávolsága is 485 méterre változott.

Más kérdés, hogy bölcsen döntött-e az újlengyeli önkormányzat, amikor egy hivatalosan is állattartó telepként nyilvántartott terület felé terjeszkedett, még ha a volt TSZ-telepet mintegy két évtizede nem használták. 

Nitrát-érzékeny terület

További probléma az óriási mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése, amit a tervek szerint a környező földekre juttatnának ki. A kistérség azonban - az ivóvízbázisának sérülékenysége miatt – nitrát-érzékeny terület, így ez a trágya különösen veszélyes lehet a talajra és az ivóvízre. Emiatt már az összes környező önkormányzat rendeletben tiltotta meg a hígtrágya elhelyezését a területén, köztük az is, ahol az engedélyezési tervek szerint a trágyát helyeznék el. A trágyát befogadó földtulajdonos első nyilatkozata a természetvédők közleménye szerint hamisított volt, azt állítják, a cég egyszerűen kicserélte egy másikra, és ezt egyetlen hatóság nem kifogásolta.

Újhartyán jegyzője, Göndörné Frajka Gabriella hangsúlyozta: pont ezt a problémát szeretnék azzal elkerülni, hogy megtiltották a hígtrágya elhelyezését a maguk közigazgatási területén, és ezt javasolták a többi szomszédos önkormányzatnak is. Albertirsa kivételével azonban az önkormányzatok nem hoztak hasonló rendeletet.
 
„Évtizedek óta szorgalmasan dolgozunk, hogy egy élhető, virágzó települést hozzunk létre, amit egy csapásra tönkretehet egy magyar tulajdonosi kör nevén futó külföldi beruházó érdeke” – mondta el Újlengyel polgármestere. Cserna Ferenc arra is kitért, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül illetve uniós forrásból biztosított egymilliárd forint mind a magyar állampolgárok pénze, hiszen az unióban mi is befizetők vagyunk.

Környezeti katasztrófa?

Miközben itthon most próbál megtelepedni a holland nagyipari sertéstartás, Hollandia már küzd az óriás sertéstelepek okozta környezeti katasztrófával. Más megoldás nem lévén már azon dolgoznak, hogy a trágyát hajókon a fejlődő országokba szállítsák.

Újhartyán polgármestere, Schulcz József arra hívta fel a figyelmet, hogy egy körülbelül negyvenéves állattartó telepet vásárolt meg a holland tulajdonú cégcsoport. Amikor Újhartyán megtudta, hogy a volt TSZ utódcégét eladták a cégcsoportnak, számtalan megoldást javasolt, közte azt is, hogy a két község közötti területrendezés keretében átadja a területet a szomszéd falunak, de ők erre nem voltak fogékonyak.

Az eljárás 2006 óta folyik, a több mint négy év alatt már a bíróságot is megjárta, ám a per végén helyben hagyták az elsőfokú határozatot. A telep a napokban kapta meg Hernád községtől a nem jogerős építési engedélyt, amit  újlengyel megfellebbezett.