Az alkotmánybíró-jelölt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsági meghallgatása után kedden újságíróknak azt mondta, ahogy korábbi munkáit, közte a kancelláriaminiszterséget, szakmai feladataként fogta fel, úgy az alkotmánybírói posztra is így tekint. Megismételte: 25 éven keresztül olyan munkahelyeken dolgozott, olyan vezető pozíciókban volt, amelyhez szükséges az állam- és jogtudományi végzettség.

A döntés bírálói szerint a törvény szövegét szabadon értelmezi a kormánypárt, ugyanis a társadalomtudomány művelőjeként ismert Stumpf nem tekinthető "kiemelkedő tudású elméleti jogásznak", akinek jogtudományi publikációi lennének, de nem is rendelkezik húsz éves jogi gyakorlattal sem. (A bírálatokról hétfői cikkünkben olvashatnak.)

Felidézte, állam- és jogelmélet oktatásával kezdődött  a pályája, ez kibővült a Harvard Egyetemen szerzett tapasztalatokkal, megerősödött a közigazgatás- és az államtudomány irányába, most az egyetemi habilitációval olyan szintre jutott, amely egyértelműen demonstrálja, hogy ezen a területen jelentős tudományos eredményeket képvisel. 

A jelölt úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróságon most is számos, hozzá hasonló tudományos háttérrel rendelkező bíró tevékenykedik; az alkotmánybírósági döntések többsége pedig az állam, a közigazgatás és az állampolgárok konfliktusát fedi le. Többször aláhúzta: kancelláriaminiszteri tapasztalata kifejezetten hasznára válhat az Alkotmánybíróság működésének.

A függetlenséggel kapcsolatban az amerikai modellt emelte ki, amely szerint ha egy republikánus elnök egy republikánus érzelmű bírót jelöl, akkor annak függetlenségét az biztosítja, hogy ha bekerült a testületben, onnantól kezdve saját jogmeggyőződése alapján dönt.

Az országgyűlés csütörtökön nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz. Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottsága a pártok által javasolt mind a nyolc személyt jelöltnek tekinti, ezért mindannyiukat meghallgatja kedden az alkotmányügyi bizottság. 

A Fidesz Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, a KDNP Dienes-Oehm Egont, az MSZP Mészár Rózát, a Jobbik Zétényi Zsoltot, az LMP pedig Tóth Mihályt, Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelölte. 

Az alkotmánybírók megválasztásához az összes képviselő kétharmadának támogatása kell.