A médiatanács az NMHH önálló jogi személyiségű autonóm szerve, amelynek elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - választja meg kilenc évre. A hatóság miniszterelnök által kinevezett elnöke - Szalai Annamária - a kinevezés tényével is időpontjával a médiatanács elnökjelöltjévé vált. 

A médiatanács tagjaira jelölőbizottság tesz javaslatot, a jelölőtestület tagjaira pedig a frakciók. Minden képviselőcsoport egy tagot delegálhat, de a bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben. A testületben az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok érvényesülnek. A jelölőbizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok terjesztenek elő javaslatot.

Azzal, hogy - a tervek szerint - jövő hétfőn elfogadják a jelölőbizottság létrehozásáról szóló javaslatot, elindul az a folyamat, amelynek alapján a frakcióknak javaslatot kell tenniük a jelölőbizottsági tagokra. Az MTI a tervezett menetrendet illetően úgy tudja, ezt szeptember 29-ig kellene teljesíteniük a frakcióknak, majd október 4-én, hétfőn a testület tagjairól egy döntéssel, vita nélkül határozna az Országgyűlés.

A jelölőbizottság a tagjai megválasztását követő 5 napon belül egyhangú szavazással - ennek hiányában az 5. napon túl kétharmados többséggel - teszi meg javaslatát, ezt az Országgyűlés elé terjeszti, amely egyidejű listás szavazással, az MTI információi szerint várhatóan október 11-én dönt a médiatanács négy tagjáról és elnökéről.

Ha jövő hétfőn az Országgyűlés elfogadja a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozatot, október 5-én a házelnök megindítja a közalapítvány kuratóriuma tagjainak megválasztására vonatkozó eljárást. A tervezett menetrend szerint október 8-ig kellene megnevezni a kuratóriumi tagjelölteket, akiket a jelöltállítást követő 5 napon belül kell megválasztani; az MTI úgy tudja, a szavazás napja itt is várhatóan október 11-e lesz.

A törvény alapján az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból hozza létre a Közszolgálati Közalapítványt, amelynek kezelő szerve a kuratórium.

A kuratórium az Országgyűlés által választott hat tagból és az e törvényben meghatározott szervezet által delegált elnökből és a szintén általa delegált egy további tagból áll. A hat tagot az Országgyűlés egyenkénti szavazással, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával 9 évre választja meg. A parlament által  választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

A nemzeti közszolgálati rádió, televízió, illetve hírügynökség feladatait négy önálló részvénytársaság, az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. látja el, mindegyikük a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában lévő egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működik. Az ügyvezetést ellátó, a jelenlegi elnököket váltó vezérigazgatók kinevezése úgy történik, hogy a médiatanács elnöke részvénytársaságonként 2-2 jelöltre tesz javaslatot a médiatanácsnak, amely javasolja a kuratóriumnak, válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül. A négy közszolgálati részvénytársaságnak egy közös felügyelőbizottsága lesz. Az elnökök és alelnökök megbízatása a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezésével egyidejűleg megszűnik.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, amely megszűntette a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), összevonásukkal létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Orbán Viktor augusztus 11-ei hatállyal nevezte ki Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé.