A sorompónyitás kifejezi, hogy a pécsiek megnyerték a "tubesi csatát", a magyar kormány ugyanis eldöntötte, a Tubesen nem épít katonai lokátort. "Nincs tehát szükség tovább a sorompóra" - olvasható a pécsi polgármesteri hivatalnak az eseményre invitáló, az MTI-hez pénteken eljuttatott meghívójában. A pécsi önkormányzat tavaly decemberben zárta le sorompóval a Tubesre vezető utat, hogy megakadályozza a hegyre tervezett NATO-radarállomás építését. A döntést Páva Zsolt fideszes polgármester azzal indokolta, hogy mindent meg kíván tenni a beruházás ellen, mert erre kötelezi polgármester-választási kampányában tett ígérete és annak a több mint 38 ezer embernek a szavazata, aki egy korábbi helyi népszavazáson ellenezte a katonai objektum ide telepítését. A politikus és több fideszes képviselő a bejelentést követő éjszakát a hegytetőn töltötte.
Az önkormányzat lépésének előzménye az volt, hogy a Fővárosi Bíróság 2009. november 27-én jogerősen elutasította felülvizsgálati eljárásában azokat a kereseteket, amelyek megtámadták a Tubes tetején lévő katonai híradóobjektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot. Ezzel a radar építése akkor zöld utat kapott. Pécs a hegy csúcsán álló híradóállomás üzemeltetését és karbantartását ugyanakkor 2009 decemberétől sem akadályozta, a honvédelmi tárca kérésére a város lehetővé tette a kisebb járművek feljutását a hegyre.
A NATO még 2006 májusában, katonai-szakmai szempontból fogadta el a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott építési engedélyt Pécs városa megfellebbezte. Tiltó-módosító rendeleteket hoztak az építkezés megakadályozására, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek ítélt. A honvédelmi tárca végül elállt a tubesi beruházástól, miután építési hatósági osztályát a Legfelsőbb Bíróság idén március 17-én új eljárásra kötelezte a hegyre tervezett NATO-radar ügyében.
Hende Csaba honvédelmi miniszter idén júliusban azt mondta, sem a Tubesen, sem a Zengőn nem épül katonai radar. Hangsúlyozta ugyanakkor: a NATO-radarállomást felállítják, mert elengedhetetlenül fontos az ország biztonságának, szuverenitásának szempontjából. Azt azonban még nem tudni, hol lesz a beruházás helyszíne.
Magyarországon a Zengő az egyetlen hegycsúcs, amely teljesen kielégíti a katonai biztonsági követelményeket. Vagyis csak a Zengőről látna a radar korlátlanul mindent, ha bárhol máshol épülne fel, legalább két, úgynevezett réskitöltő radarszázadot kell rendszerben tartani, amelynek költsége évente akár a tízmilliárd forintot is elérheti.