Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések - amelyek nem Budapesten születnek majd - olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének - fogalmazott. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó.

Balsai István, felidézve az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot - mondta, hozzátéve: "ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk".

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség - jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog - mondta.

Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg - fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá - mondta.

Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani. Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes - fogalmazott.

Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken - mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos - tette hozzá. Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban - vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem "meseszerű". Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni - fejtette ki. Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni - fogalmazott a vajdasági politikus. A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani. A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők.