Több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen azt észlelték, hogy olyanok jelöltették magukat a román kisebbségi listán, akik saját nyilatkozatuk szerint korábban nem voltak más kisebbség képviselői - mondta Jova Éva. Az országos választási iroda honlapjának tanúsága szerint viszont közöttük többen még jelenleg is "szolgálatban lévő" roma kisebbségi önkormányzati képviselők, sőt olyan is van, aki a helyi cigány közösség vezetője. Hasonló esetek fordultak elő Békés, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg, sőt még Győr-Moson-Sopron megyékben és a fővárosban is, amit Jova Éva egyértelműen az etnobiznisznek tulajdonít.

Az általa készített kimutatás szerint az utóbb idősszakban sorra alakulnak olyan településeken is jelölő szervezetek, illetve október 3-a után kisebbségi önkormányzatok, ahol "objektíve bizonyíthatóan nincs román közösség". Mint mondta, a legutóbbi választásokon összesen 46 településen, budapesti kerületben alakult meg román kisebbségi önkormányzat, a mostani választások után pedig már akár 72-ben is. 

Az etnobizniszre utalva bemutatott egy táblázatot, amely a román kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását mutatja 2008-ban. Ennek alapján a magyarországi összes román kisebbségi önkormányzat 103 millió forinttal gazdálkodhatott, amelyből 58 millió forint a fővárosi kerületekben, és a Pest megyében működő önkormányzatok kaptak. Jova Éva a 15 kerületi és a fővárosi elnök közül mindössze háromról állapította meg, hogy "valóban román tevékenységet végeznek és csak hazai román származású személyekből állnak" a kisebbségi önkormányzatok. 

A MRKSZ ezért petíciót juttatott el a napokban a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a kisebbségi ombudsmannak, a parlamenti pártoknak és az országgyűlés illetékes szakbizottságának. De hasonló tiltakozó levelet írtak Románia államelnökének és a szomszédos ország kisebbségi ügyekben érintett szerveinek. "Nem nézzük tovább tétlenül, hogy a hazai román kisebbség önkormányzati autonómiáját olyan súlyos támadások érik, mint az úgynevezett etnobiznisz, amely közösség romboló erejével egyre jobban ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja etnikai identitásunkat" - írták. 

A levél fogalmazói szerint "Az aktuális kisebbségi önkormányzati választás során kialakult anomáliák kérdésessé teszik a kisebbség önkormányzati rendszer legitimitását, mely veszélybe sodorja az olyan nagyon áhított kisebbségi kulturális autonómia megvalósulását".  A kialakult helyzetről egyébként két hete személyesen is tájékoztatták a román köztársasági elnököt, sőt Jova Éva úgy értesült, hogy még ezen a napon Bukarestben tárgyal egymással a kisebbségi választásokról és a hazai román sajtó finanszírozásáról a román szenátus külügyi bizottságának az elnöke Magyarország bukaresti nagykövetével.