Mint Hegedűs Lórántné, az indítványt jegyző jobbikos képviselők egyike hangsúlyozta: azért nyújtják be az indítványt most, mert szeptember 24-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kiadott egy nyilatkozatot, amely „brutálisnak és aránytalannak” nevezte a Mavi Marmara elleni május végi izraeli akciót.

Az ellenzéki képviselőnő hangsúlyozta: az Egyesült Nemzetek által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a lakhelyváltoztatáshoz és a szociális biztonsághoz. Mint Hegedűsné fogalmazott, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát Magyarország is aláírta. A képviselőnő szerint Izrael ezeket a jogokat megtagadja a gázai-övezeti „koncentrációs táborban lakóktól”, ezáltal „humanitárius katasztrófát” idéz elő.

Hegedűsné azt mondta: az Alkotmány, illetve a Büntető Törvénykönyv elítéli az emberi jogok megsértését. Mivel az ENSZ-nek több száz határozata ítéli el „az izraeli apartheidrendszert”, így az Országgyűlésnek is lépnie kell az ügyben.

„Az előterjesztést a kormány nem támogatja, az abban foglaltakat egyoldalúnak […] és végletesen elfogultnak tartja” – reagált tíz másodperces válaszában a kormányt képviselő külügyminisztériumi államtitkár, Németh Zsolt.

„Az álláspontunk megegyezik a kormány álláspontjával: nem támogatjuk” – mondta Szabó Vilmos volt külügyminisztériumi államtitkár, a bizottság egyik MSZP-s tagja.

„No comment” – kommentálta a határozati javaslatot a bizottság egyetlen LMP-s tagja, Dorosz Dávid.

Viszontválaszában Hegedűs Lórántné azt mondta: aki a határozati javaslatot elfogultnak tartja, az ezzel az ENSZ számtalan, Izraelt elítélő határozatát is annak tartja és azt állítja, hogy a Mavi Marmara elleni izraeli akció „arányos és méltányos volt”. Hozzátette: „Nagyon veszélyesnek tartom a kormány álláspontját ebben a kérdésben.” A Magyar Köztársaság nem asszisztálhat „az apartheidrendszer fönntartásához” – ismételte meg a lelkészné.

A tárgysorozatba vételt a képviselők 16:3 arányban elutasították. Csak a három jobbikos bizottsági tag szavazott igennel, mindenki más nemmel voksolt.

Németh Zsoltnál afelől érdeklődtünk, hogy a Hegedűsnének adott válasz miért tíz másodpercesre sikerült. „Azt hiszem, hogy ezen nincs mit kifejteni. Amikor egy ilyen előterjesztéssel van dolgunk, amelyik ennyire egyoldalú és végletesen elfogult, akkor azt gondolom, hogy a kormánynak csak annyit lehet mondani, hogy ’ezt már azért ne’.”

A külügyi államtitkár szerint az egyoldalú és elfogult állásfoglalások csak elodázzák az izraeli-arab konfliktus megoldását. Hozzátette: az Egyesült Államok kormányának elkötelezettsége miatt most valóságos lehetőség van a konfliktus rendezésére, így „rendkívül nagymértékű felelőtlenség” a jobbikos indítvány. Portálunk arra volt kíváncsi, hogy mitől lenne most „valóságos lehetőség” az izraeli-arab békére, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek és Oroszország által jegyzett béketerv, az Útiterv hét és fél éve van az asztalon. „2003 óta nem nyílt olyan lehetőség, mint amilyen most nyílik. Meg kell várnunk, hogy amikor a novemberi amerikai választások után a belpolitika egy kicsit alábbhagy, milyen mértékben fogja majd az elnök által már megtett kezdeményezést újabb lendülettel megsegíteni” – reagált fölvetésünkre Németh Zsolt.

Ugyancsak kíváncsiak voltunk az MSZP véleményére. Szabó Vilmos szerint „kész helyzet előtt álltak” a bizottság tagjai: az indítványt vagy elfogadják, vagy nem, de arra nem volt lehetőség, hogy vitázva a szövegről módosítsák azt.

A hvg.hu-nak Dorosz Dávid azt mondta, az előterjesztés egyoldalú, sematikus és a konfliktust „prekoncepciók alapján vizsgálja”. A bizottság egyetlen LMP-s tagja hozzátette: „Vicces egy olyan párttól koncentrációs táborokat elítélni, amely az önkormányzati választási kampányának fő fókuszába azt állította, hogy közrendvédelmi táborokba kell zárni bizonyos embereket, akiket nagy valószínűség szerint etnikai alapon választanának ki.”

Szegő Péter