Ha a vörösiszap-katasztrófa témájában nem is tudta látványosan exponálni magát a környezetvédelmet zászlajára tűző LMP, a kampányfinanszírozás kapcsán sikerült: egyetlen polgármesterüket, Ivády Gábort párttársai azzal vádolták, hogy magáncélra akarta használni azt a közel ötszázezer forintot, amit borítékban kapott a tavaszi országgyűlési választások első fordulója után. A kampányban filléres gondokkal küzdő LMP etikai bizottsága emiatt ki is zárta őt a pártból, de a politikai tanács a szankciót végül megrovásra változtatta. Ennek ellenére Ivády szerdán bejelentette: kilép az LMP-ből.

Az Ivády-ügy éppen akkor kapott sajtónyilvánosságot, amikor az LMP-ben érezhetővé váltak a belső konfliktusok. Ennek oka az önkormányzati választáson elért gyenge eredmény, amit a párt aktivistái egyértelmű kudarcként értékeltek. A párt válaszút elé került: az egyik oldalon azok állnak – élükön Schiffer András frakcióvezetővel –, akik még mindig hisznek abban, hogy az LMP a Fidesz baloldali váltópártja tudna lenni, míg a másik oldalon azok, akik megelégednek egy liberális középpárti státusszal – ez utóbbi víziót képviseli Karácsony Gergely kampányfőnök. Most olybá tűnik, a párt tagsága inkább a Karácsony-féle jövőképet látja reálisnak.

Az LMP vezetői. Lehet, másképp gondolkodnak

Horváth Szabolcs

A Political Capital vezető elemzője, Krekó Péter szerint az önkormányzati választás eredménye egyértelmű kudarc volt a párt számára, ami egyszerre világított rá a párt szervezeti gyengeségére és politikai irányvonalának hibáira, az ellenzék politikai erőtlenségére. Miközben a Fidesz elképesztő hatékonysággal von irányítása alá minden politikai intézményt, az LMP szava csak halk „ejnye-bejnye” – véli az elemző. Szerinte a fő kérdés jelenleg az ellenzéki oldalon, hogy ki tud a kormány legvehemensebb, legkeményebb ellenzékeként megjelenni, és ebben a küzdelemben az LMP „puha” politikájának sikere erősen kérdéses.

Jobbik: radikális vagy mérsékelt irány?

Nincs könnyű helyzetben a Jobbik sem. Az országgyűlési választások után a párt mérsékelt és radikálisabb erői között volt pengeváltás. Emlékezetes, Pősze Lajos parlamenti képviselőt Vona Gábor lemondatta frakcióvezető-helyettesi tisztségéről, miután a képviselő magamutogatóknak nevezte a gárdistákat. Bár Pősze „elvitte a balhét”, a Gárda mögött korábban még határozottan kiálló Vona szép lassan mégiscsak cserbenhagyta „fekete seregét”: az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén már senkit nem lehetett gárdaruhában látni, de még csak „csendőrjelmezben” sem.

A Jobbikon belüli feszültséget háttérbe tudták ugyan szorítani a kampányidőszak alatt, de az ellentétek nem szűntek meg. Sőt, azzal, hogy a párt önkormányzati képviselőséghez juttatta a szélsőséges nézeteiről ismert Toroczkai Lászlót, inkább csak elodázta a mérsékelt és a radikális erők között húzódó konfliktust.

Vona Gábor az önkormányzati választás estéjén. Merre tovább?

Fazekas István

„A Jobbik lendülete megtört a mostani választással, hiszen ez az első olyan voksolás Vona Gábor pártelnöksége óta, amikor a pártnak nem sikerült látványos sikert felmutatnia, sőt, enyhén rontott az eredményén” – mutatott rá Krekó Péter. Az elemző szerint ennek fő oka, hogy a párt „identitásválságot” él át a rendszerbe való betagozódása során, nem találja – igaz, nem is nagyon keresi – a fogást a kormányon. Az optimistább közhangulat és a Fidesz Jobbik-szavazóknak is tetsző intézkedései is rontják az Jobbik lehetőségeit. Krekó szerint a Fidesz jelenleg „gyökeresen forgat fel mindent”. Az adórendszertől kezdve az alkotmányos intézményeken és magán az alkotmányon át a piac és az állam viszonyának eddigi modelljéig mindent alapvetően alakít át – a „forradalmi” kormányzás árnyékában pedig „a Jobbik elszürkülni látszik”.

A megélt kudarc törvényszerűen vezet el a belső feszültségekhez, melyek most elsősorban a „mérsékelt-radikális” és a „centrum-periféria” törésvonal mentén erősödnek fel, azaz szembekerülhet a karcsú választási eredményeket felmutató budapesti pártelit és a sikeres keleti helyi szervezetek.

A Jobbikot azonban Krekó Péter szerint nem kell még leírni. „A jelöltállítás megmutatta, hogy ennek a pártnak van a Fidesz után a legerősebb szervezetrendszere, ami 'pufferként' tompíthatja is a pártot ért politikai sokkokat, és lassíthatja a szavazótábor lemorzsolódását” – mutatott rá az elemző. Addig azonban, amíg a kormány nem vét komolyabb „hibát”, és a választók nem fordulnak szembe a kormánnyal, a Jobbik nem fog tudni megerősödni.

MSZP: Gyurcsány és a többiek

A belső konfliktusok és törésvonalak leginkább az MSZP-n belül váltak láthatóvá az októberi választások után, itt a legnagyobb a tét. A párt ugyan hatalmas veresége ellenére is „túlteljesítette” a várakozásokat az önkormányzati választásokon, de a feszültségek minden korábbinál erősebben törtek felszínre október harmadika után. Szili Katalin – parlamenti mandátumát megtartva – kilépett a pártból és Szociális Unió néven új szervezetet gründol, míg Gyurcsány Ferenc saját blogjában kezdett pénzgyűjtő akcióba az MSZP-n belüli új platformja, a Demokratikus Koalíció megsegítésére. Utóbbira többen párton belül és kívül is úgy tekintenek, mint egy új pártszervezet csírájára, noha Gyurcsány Ferenc az MSZP legutóbbi választmányi ülésén világossá tette: nem akar szakítani az MSZP-vel és nem akar új pártot létrehozni.

Igaz azonban, hogy ugyanezen a választmányi ülésen még inkább nyilvánvalóvá váltak a párton belüli ellentétek: míg Mesterházy Attila az egység mellett foglalt állást, régi ellenlábasa, Gyurcsány Ferenc élesen bírálta a pártfinanszírozást és a pártpénztárnoki rendszert. Míg a volt kormányfő balra és középre egyaránt nyitna, addig a párt más erős emberei – például Kiss Péter – számára elfogadhatatlannak tűnik ez az irány.

Gyurcsány Ferenc. Készülődik

MTI/Rosta Tibor

„Az MSZP-nek jelenleg gyakorlatilag nincs politikai irányvonala, és ennek megfelelően a kormánnyal szembeni kritikája is ellentmondásos és esetleges. Arról nem is beszélve, hogy a legfontosabb ügyekben, például az iszapkatasztrófát követő lépésekben, nem is mer szembemenni a kormánnyal és az általa meglovagolt közhangulattal” – magyarázta Krekó Péter. Gyurcsány Ferenc és az MSZP pedig amolyan „se veled, se nélküled” viszonyban vannak: míg jól látható, hogy továbbra is Gyurcsány Ferenc az egyetlen politikus az MSZP-ben, aki érdemi kritikát tud megfogalmazni Orbánnal szemben, személyének elutasítottsága és látványos belső szervezkedése miatt inkább terhet jelent a párt számára. „Mindezekkel együtt, ha a másik két ellenzéki párt továbbra is a kormány támogatásában versenyez egymással, még a kiüresedett és megosztott MSZP kényelmesen megőrizheti a második legerősebb párt pozícióját, így könnyen lehet, hogy a Fidesz meggyengüléséből az MSZP profitál majd leginkább” – véli az elemző.