Ékes József, aki az október 4-én kialakult és év végéig fenntartott veszélyhelyzet miatt létrehozott kármentő bizottság tagja is, az MTI tudósítójának szombaton úgy fogalmazott: parlamenti képviselőként és a védelmi bizottság tagjaként is mindent megtesz majd azért, hogy a katasztrófát okozó cég által alkalmazott technológia folytán januártól a térséget ne szennyezhesse tovább az a vörösiszap, amely tíz ember halálát okozta, és több száz házat tett lakhatatlanná egy tározószakadást követően.

A honatya megjegyezte, létezik az a technológia, s azt több országban is használják már, amelynek eredményeként a vörösiszap mennyiségét, nedvességtartamát 25 százalékra, az iszapos víz lúgosságát pedig 10 pH alá lehet csökkenteni.

Ékes József az MTI tudóstójának elmondta, a kormány arra kötelezte a Mal Zrt.-t, hogy december 31-ig készítse el a környezetvédelmi és az úgynevezett száraztechnológia-váltásra vonatkozó terveit, az új technológiát a lehető legrövidebb időn belül vezesse be, és érje el, hogy az üzem területéről veszélyes anyag ne kerülhessen ki. Megjegyezte, a jelenlegi technológiában a zagytározókban a vörösiszap nedvességtartalma 70 százalékos, és ez okozta az ajkai térségben az ország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófáját.

Amikor öt hete a vörösiszap-tározó X-es kazettája megsérült, mintegy egymillió köbméternyi anyag öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit, és az erősen lúgos anyag másfél száz embert megégetett. A víz lúgosságát mérő 14 fokú skálán a kiömlött szennyezőanyag pH-értéke 13,5 volt. A katasztrófát követően egy rendkívüli hatósági vizsgálat keretében az ország valamennyi zagy- és iszaptározóját megvizsgálták, és a környezetvédelmi hatósági megállapítása szerint az országban működő többi vörösiszap- és zagytározó rendeltetésszerűen működik, a kazetták oldalfalain szivárgás, repedés nem található, jelentős részüket már rekultiválták, állapotukat pedig folyamatosan ellenőrzik.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár már korábban utalt arra, hogy a zagytározót működtető cég öt évre kapta meg a technológiát azzal a feltétellel, hogy évente ellenőrzés alá vonják. A katasztrófát követően a Mal Zrt. tevékenységét állami felügyelet alá vonták, és a cég ellenőrzését - szakfelügyelők segítségével - Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója látja el katasztrófavédelmi kormánybiztosként. A kormánybiztos korábbi közlése szerint a Mal Zrt. a kilencnapos leállás után újraindított gyártásától számítva már bevételeket realizált. 

Ruttner György, a cég jogi képviselője a kormánytól azt kérte, "amint lehetséges", szüntessék meg az állami felügyeletet, mert csak így biztosított a cég hosszú távú, bevételt termelő nyereséges működése, amelyből másfél milliárd forintos hozzájárulást ajánlanak fel évi 300 millió forintos bontásban a katasztrófa kárainak hozzájárulásaként, de a Mal Zrt. a sokmilliárd forintos károkozás felelősségét nem ismeri el.